Századok – 1891
Értekezések - SCHWARZ IGNÁCZ: A fürdők történetéhez Magyarországon. I. Mesterséges fürdők 279
MAGYARORSZÁGON. 283J .számadáskönyvek néhány tétele erre vonatkozik: II. k. 180 old.: Item pro 9 vecturis silicum ad superiorem balnei stubam flor 3 asp. 30 (1530). — 293. old.: Iteminhabitatoribus novae civitatis pro 2 vecturis silicum de Castro Thewrtsch ad balneam stuffam asp. 36 (1533). *) Miután a fürdővendég kellőleg izzadott, leöntötték s újra frottirozták. Főleg ez utóbbi műtétet ajánlották nagyon az orvosok. A leöntésre nemcsak tiszta meleg vizet, hanem lúgot is használtak.2) A vendéget ezután még derekasan beszappanozták s újra leöntötték lúggal, erre meg langyos vagy némely helyen hideg vízzel. A fürdőzéssel rendesen a hajnyirás s borotválás is járt. Míg a kolostorokban a hajnyirás rendszerint megelőzte a fürdőt, a nyilvános fürdőkben csak ezután történt az.8) Erre vonatkozó adatot 1. Brassó számadásk. I. k. 493. oldalán4 ): Item pro ') A régibb városi számadáskönyvekben még többször jön elő ebhez hasonló tétel, pl. pro vectura lapillorum, lapidum stb., de nem világos, vájjon a gőz fejlesztésére vonatkoznak-e az adatok. 2) Ez utóbbi sokszorta szerepel a régi számadáskönyvekben. Lássunk néhány példát : Brassai számadáskönyv I. k. 253. old. : Item pro uno vase walachali ad balneam stubam inferiorem pro lexivio asp. 40 (1520.) U.o. : Item pro uno vase ad balneam stubam superiorem pro lexivio asp. 25. — 317. old. : Item pro uno vase ad lexiniam (így !) balneae stubae superioris asp. 34. (1521.) — 500. old. : Item pro uno vase Walachali ad balneam stubam superiorem ad lixivium asp. 35. (1523.) — 562. old. : Item Gregorio balneatori pro ligatura duorum vasorum pro lexivio (1524.) — 597. old. : Item pro uno vase octogenario ad lexivium ad balneam stubam inferiorem asp. 40. (1525.) — 603. old. : Item pro uno dolio ad balneam stubam superiorem pro lexivio asp. 34. (1525.) — II. k. 56. old. : Item pro vase ad balneam stubam inferiorem pro lexivio conservando dato asp. 25. (1527.) — 440. old. : Item pro uno vase Transalpinensi ac uno vase Transsilvanensi in stubam superiorem balnei ad lixivium flor. 1. asp. 6. (1536.) 3) L. Zappert, Ueber das Badewesen mittelalterlicher und späterer Zeit. (Archiv f. Kunde oesterr. Geschiehtsquellen 21. köt.) 93. old. ') Ebből tehát kitűnik, hogy — legalább a XVI. század elején — a fürdős nálunk is rendesen a borbély dolgát végezte, továbbá az, hogy a borotválás a fürdő egy külön helyiségében ment végbe. De nemcsak a borotvájást, hanem a kisebb sebészi műtéteket, az érvágást s köppölyözést is többnyire a fürdős végezte. Brassai számadásk. II. k. 349. old. : Item feria secunda post misericordias domini Gregorio tonsori et Nicolao balneatori in Transalpinam missis, ut venam suae magnificentiae inscinderent ac ventusas ponerent expensas flor. 1. (1534.) — A fürdős orvosszebészi gyakorlatára nézve v. ö. Zappert i. m. 101. old., Demkó i. m. 106 s köv. old. — Hogy a fiirdősök nálunk már a középkorban is képeztek törvényileg ellenőrzött rendet, az Buda városának jogkönyvéből (Ofner Stadtrecht von 1244—1421. herausgeg. von Michnay u. Lichner Pressburg 184.5.) tűnik ki. Harmadik könyvének 182. pontja Balneatores. Von dem pader czímet visel, szövege azonban, mely a gyakorlatban bizonyára megvolt, fájdalom, hiányzik. A XVI—XVII. században nálunk is a seborvosok s fiirdősök mesterségüket • czéhszerüen tanulták s űzték. Felvidéki városainkban 3 czéhet képeztek.
