Századok – 1891

Értekezések - SCHWARZ IGNÁCZ: A fürdők történetéhez Magyarországon. I. Mesterséges fürdők 279

284 A FÜRDŐK TÖRTÉNETÉHEZ uno rum (= fatál), ubi barbitonsor sen balneator barbas radit* asp. 5 (1523). A pozsonyi fó'ozéhliez tartoztak Pozsony, Nagy-Szombat, Bazin, Szt.-György, Modor, Trencsén, a beszterczebányaihoz a bányavárosok, a lőcseihez a szepesi városok és az északkeleti sz. kir. városok fürdősei s sebészei. »A lőcsei toczéhnek II. Ferdinánd király által 1632-ben megújított szabályai részletesen értesítenek ezen, a múlt századok hiányos közegészségügyi intézkedései mellett fontos czéhnek szervezetéről. A tanulói 4 év után két évi vándorútra kelt a legény. Ezután, ha mesterjogot akart szerezni, a két legöregebb mester előtt vizsgálatot tett, melynek 19 főkérdésében az emberi test egész szervezetéről, a különféle ütések, zúzások, sebesítések, flczamodások és törések gyógyításánál követendő eljárásokról, majd a különféle tapaszok alkotó részeiről s készítésök módjáról adott szóbeli feleleteket. Mestermű gyanánt a két mesternek felügyelete alatt különféle tapaszokat készített. A ki ezen vizsgálatot kifogás nélkül nem állotta ki, mindannyiszor 1 — 1 évre visszavettetett. A jogosított mester azon városokban, melyekben régi idők óta van fürdős- ésseborvosműhely, műhelj't nyithatott s abban füröszthetett, beretválhatott és sebészi műtéteket végezhetett. Minthogy más, mint régi jogosítványnyal bíró helyeken becsületvesztés terhe alatt nem volt szabad műhelyt nyitni, egy-egy fürdős és seborvos működésének tág tere volt.« Demkó i. m. 107. old. — Ezektől eltérők az esztergami borbély-czéli 1597-iki alapszabályai. Itt a fürdős és borbély teendői — legalább elvileg — ketté voltak választva. Az alapszabályok 18. pontja következőleg szól : »Mivel nemcsak az mi adományunk, hanem égisz országunk közönséges vigezisiből, privilegiumiból és Donationalis Leveleiből kiteczik, hogy sehol egész Magyarországban, egy városban többet egy fürdösnél be nem vesznek, az is ugy, lia Barbély Mihelyt nem tart és Sebesset nem köt. Azt mi s az mi Eleink rendtartások, s módgyok szerint az mi Esztergami Presidiumunkban s diecesisben többet egynél meg nem engedünk. Ha pedig Barbély Mihelyt akarna tartani az Fördő mellett, tartozni fog, az föllyeb megirt Negyedik Artikulus tenora szerint mindenekről eleget tenni az Böcsületes Nemes Czéhnek itt ezen helysíg-és nem városban.« (Az alapszabályok ez említett negyedik pontja a vizsgáról "szól.) Ivőrösy László Esztergom. 1887. 210. old. — Az 1656-iki törvényrendelet (Décréta legum criminalium Ferdinandi III. Imp. et Regis Pars II. Art. 69.) a sebészek mellett a fiirdősöket is arra kötelezi, hogy az öngyilkosoknak segélyt nyújtsanak. (Chirurgi balneatores et vulnerarii miseris suieidis succurrere tenentur.) Ragályos betegségek idején a fürdős is tagja volt az egészségügyi bizottságnak. Az 1689-iki cs. kir. rendelet a mindeddig a tisztességtelenség (Anrüchigkeit, Unehrlichkeit) hírében álló fürdős rend társadalmi rehabilitácziójához hozzájárúlt, a mennyiben azt mondja, hogy ezentúl a fürdősők fiai is fogadhatók fel kézművesinasoknak. (Benebens -wollen Wir auch andere vorhin in Schwunggangene Abusus, dass der Bader und dergleichen Leuth Kinder ein Handwerckh erlernen nicht angenommen werden sollen giintzlichen auffgehebt haben. Linzbauer Codex sanitario-medicinalis Hungáriáé I. köt. 335. old.) Tekintve azt, hogy e rehabilitáczió csak 1689-ben történt, érthetetlen a lőcsei czéh méltatlankodása az eperjesi asztalos-czéh. ama eljárása fölött, hogy egy fürdős fiát czéhükbe felvenni vonakodtak, (1664.) valamint az, hogy Nagy-Szombatban a hasonló merényletet elkövetett bodnárok a megsértett fürdős- és seborvos czéhtől 1614. május 1-én 20 tekintélyes emberrel bocsánatot kértek és reservalist adva magokról, 100-magyar tallér bírságot fizettek. (Demkó i. m. 108. old.) — A budai sebészek 1703-iki czéhszabályai a fürdősökre nézve következőt határoztak : 22. Soll kein baater, der nicht ordentlicher weiss Chirurgiam, wie siclis gebührt,.