Századok – 1891

Tárcza; Állandó rovatok - Történelmi értekezések iskolai értesítőkben. I. Írta V.; II-IV. Írta Sz. L. - 241

2 246 TÁRCZA. csizmadiák és vargák ipar-testülete jelenlegi állapotának rövid vázolásával fejezi be adatait ; melyek e szerint nem annyira a szepességi czéhek, történetéhez, mint pusztán a szepes-váralj ai csizmadiák és vargák czéhíszabályaihoz nyújtanak adalékot. (Az egész mindössze 17 lapot tesz ki.V Mily hálás feladat volna pedig összeállítani a szepesi városok iparának az ottani levéltárakban még elég bőven őrzött (megmutatta Demkó : a Lőcse városiakkal) régi emlékeit : az ipar történetére bizonyára nem csekély fényt deríthetnének. Ha Hradszky József úr (kinek buzgalmát az általa választott szűkebb téren is méltányolnunk kell) ezt tűzné feladatává : nagy szolgálatot tehetne vele szűkebb hazája (a Szepesség) s általában hazánk ipartörténetének. — A SELMECZBÁNYAI KIR. KATII. NASYGYMXAsiuM értesítőjében Vojtéis Mátyás gynm. tanár : A lengyel nép ősmondáiról értekezik (23 lapon).. Egypár szép mondát olvashatunk nála lengyel források után, ilyen pl. Lech mondája, a lengyel nép ősatyjáé, a nemzet alapítójáé ; ilyen továbbá Kralcusz mondája, a ki a lengyelség egyik mondabeli fejedelme volt, a-Wa wel hegyen épült királyi vár és mellette az ősi Krakkó város alapítója. Leánya volt s szintén mondai alak és hős : Wanda, a ki két fitestvérének halála után maga uralkodott a lengyel nép felett s függetlenségét s országa, szabadságát hősiesen megvédelmezte az idegen fejedelmek és berezegek ellen, kik az ő népére és országára vágyakoztak s azért szépszerivel és haddal versenyeztek. Oleg nagyherczeg halálát és Olga nagyherczegnő és fia Swientoslaw mondaszerü történetét Nestor krónikája után beszéli el az értekező. Azután a történelem világához érkezvén (a IX. században) a Piast dynastia mythieus eredetét s az első, e házból származott fejedelmek és királyok (Piast, a Mieczyslawok, Boleslawok) regényes ésmondaszerü történeteit, s végül szt. Adalbert és szt. Szaniszló legendáit beszéli el — a XI. század végéig. Kár, hogy nem folytatta tovább, mert a következő századokból több minket közelebbről érdeklő mondát, legendát és regényes történetet találhatott volna magyar királyleányokról, lengyel királynékról pl. szt. Saloméról, szt. Kunegundáról (III. Béla király leányáról,, a ki a wieliczkai sóbányát vitte hozományúl a lengyeleknek varázsgyürüjével Magyarországból,) b. Hedvigről, vagy Jadwigáról (N. Lajosleányáról, a krakkai Jagelló-egyetem egyik alapitójáról, az I. Jagelló nejéről) stb. Örvendenénk, ha jövőre folytatását olvashatnék : Calimacchus, Dlugosz, Cromer, s a többi lengyel történetírók s újabb lengyel munkák, nagyon bő és hálás anyagot szolgáltatnának e dicséretes munka folytatásához. — A PANNONHALMI SZT. BENEDEK-RENDIEK vezetése alatt álló pápai leath. gymnasium, értesítőjében II. B. »Adalék Mexikó történetéhez« ez. a. világtörténeti értekezést közöl, a mely bevezetésképen Amerika fölfedezésének korszakalkotó jelentőségét méltatván, azután áttér Mexico régi' népeinek, azok míveltségének, kormányformájának, földbirtok-viszonyainak, erkölcseinek, földmivelésének s iparának, vallásának, s általános tör-