Századok – 1891

Tárcza; Állandó rovatok - Repertorium a külföldi történeti irodalomból. Mangold Lajostól - 247

TÁRCZA. 247 ténetének vázolására. Második részében leírja a nagy átalakulást, melyet a spanyol uralom Cortez Ferdinánd foglalása után ott előidézett, alkotmányos, politikai, társadalmi, kereskedelmi téren s nagy vonásokkal vázolja azóta Mexico történetét egész a legújabb korig, midőn Miksa császár gyászos kivégeztetése után (18G7. jun. 19.) szövetséges köztársasággá alakúit át a nagy kiterjedésű (Magyarországnál majdnem hatszorta nagyobb) s virágzó állam. — A csínos kis értekezés (40 lap) gondos tanúlmányról tanúskodik s dióhéjba szorítva bű képét nyújtja amaz érdekes tengerentúli államnak, mely »a föld egyik legszebb, leggazdagabb országa, s melynek lakosai nyugodt, alkotmányos élet mellett — úgymond — minden más állam lakóinál legelégedettebbek és boldogabbak lehetnének.« -— A NAGYSZEBENI ÉV. GYMX ÉS REÁLISKOLA értesítőjében Czehdiwí Frigyes az erdélyi szászok részvételéről a sziléziai háborúban (1741—46.) értekezik, folytatásaként tavaly megkezdett tanulmányának. Szebenszékből 85 gyalog és 36 lovast kellett állítani, melyből a város kiállított 10 gyalogost és 1 7 lovast; 66 gyalogot pedig a székbeli 47 községnek, 19 lovast a székbeli nemes birtokoknak kellett kiállítani és felszerehii. A város e contingens kiállítására elhatározta, hogy az ő városi szolgáit »a szabadosokat« (Zabadascher) és városi lovasait (Stadtreiter) is felhasználja. A többi szász városokkal, székekkel együtt 500 főnyi katonát kellett kiállítaniok. Ezek felszerelése, elindítása, költségei, felvonúlásuk Morva és Szilézia felé, majd részvételük a hadjáratokban, onnan írt jelentéseik, leveleik, ezzel kapcsolatosan a hadjárat menetének vázolása képezi tárgyát az értekezésnek, a mely a szebeni és más szász levéltári bő források felhasználása mellett mindenesetre becses adalékokat szolgáltat e nevezetes hadviselés s mindenekfelett azokban a szászok részvételének történetéhez. (25 lap). Sz. L. REPERTÓRIUM A KÜLFÖLDI TÖRTÉNETI IRODALOMBÓL. Téljy J. B.. Meine Erlebnisse in Athen. (Budapest, Lauffer, 1890. 143 old. 1 M. 60). Historisch-politische Blätter. (104. köt. 1889.) Michael Veresmarty, ein ungarischer Konvertit aus d. XVII. Jahrhundert. (287. és 342. I.) E czikk Ipolyi Arnold monográfiáján alapszik. Historisches Jahrbuch. (1890. 4. fűz.). Közli a múlt évi Századok és Történelmi Tár tartalmát. (782 — 787. old.). Zeitschrift für Numismatik. (1890. 2. fűz.). Kenner: Goldmünzen aus der Sammlung Weilfert in Belgrad. — Belházy : Ein Fund ungarischer Denare bei Szerencs. Czigler G. és Werner A., Geschichte d. k. u. k. Infanterie Regiments N. 38. (Mollináry). Magyarra fordították Grosz Ottó és Nikolics R. — Az ezred alapítási éve 1725. Kitűnt a franczia háborúkban és 1848-ban Brescia előtt. 1866 óta magyar ezreddé alakúit át.