Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - SZABÓ DÁVID: Fái András életrajza. (Badics és Edélyi munkáinak ismertetése) 144

TÖRTÉNETI IRODALOM. 145 ségnek. A napoleoni háborúk kifosztották a nemzet minden erejét s közel voltunk ahhoz, hogy a kimerültség a dicstelen végromlás örvényébe sodorja nemzetünket. De az isteni gondviselés csak próbára tette a nemzet türelmét s az önbizalom a munka sikerében még egyszer megmentette hazánkat. Fáy korán belátta helyzetünk sanyarúságát. Eszmélkedő, körültekintő, pontosan megfigyelő lelke előtt nem maradhatott rejtve ama titok, melynek felfödözésétől népünk jövője függött. A uevelés által új erőt adni az ifjú nemzedéknek, megtanítani, hogy a munka és kitartó fáradság mindig megtermik gyümölcsüket : ime ez az alapnyelv, a mely Fáy sokoldalú működésébe egységet hozott s a mely több, mint félszázadig tartó izgalmas munkásságát vezette. A meseíró, a regény költő, a publicista, a nevelési rendszerek fejtegetője, a protestáns egyházi ügyek rendezője, a politikus, az országgyűlési követ és szónok, a művészetek lelkes harczosa, a szinészek igazgatója, a szobrászat meleg keblű pártfogója, az első hazai takarékpénztár alapítója, az írók és művészek maeceriása stb., mindig és mindenütt a javítás eszmé jének hatása alatt áll, a melynek érdekében feláldozza hosszú élete összes tevékenységét. Születése, ifjúkora első ismeretségei, egy szóval minden külső körülményei szerencsésen közrejátszottak nála, hogy a magyar szellem hirdetője, rajzolója s mindenek fölött tanítója legyen. A közép nemesség sarjadéka levén : e, nemzetünk történetében oly rendkívüli szerepet vitt, osztálynak lett ismertetője meséiben, regényeiben, színműveiben. A közép nemesség társadalmának hű rajzait ő nyújtotta először s ebben van legfőbb érdeme, mint elbeszélőnek s regényköltőnek. De bár rendkívül sokat írt, e mellett irányító hatást tett, mint Badics helyesen jegyzi meg, az ország közművelődésére. Mikor Széchenyi nagy terveivel föllép: Fáy azonnal hozzá csatlakozik, a minek mind Széchenyi, mind hazánk sokat köszönhet. A lánczhíd megalkotását előkészítő bizottságban épen oly lelkiismeretesen fáradozik, mint az Akadémiában. Segíti létrehozni a Kisfaludy-társaságot s e mellett belevegyül a Széchenyi és Kossuth közötti polémiába s a napi renden levő legfontosabb kérdések tárgyalásába. Egyik kezével — Badics szavait idézve — az alkotmányos jogokat védelmezi, másikkal a haladás útjait egyengeti. Minden téren nyomot hagy munkássága, mert mindenütt ott van, hol észtehetségre, megfontolásra, áldozatkészségre s csüggedést nem ismerő munkásra van szükség. Valóban jól jegyezte meg Szemere Pál, hogy ő a haza mindenese. E futólag vázolt munkásság két hivatott vizsgálóra akadt Badics Ferencz és Erdélyi Pál személyében. Mind a ketten szorgalommal hordták össze az életrajzi adatokat s mind a ketten