Századok – 1891

Értekezések - HODINKA ANTAL: Chmielnicki Bogdán. Tanulmány Kostomarow munkája alapján - 124

KÜLÖNFÉLÉK. 143 ban semmi különöset sem találtam följegyezve s hihetőleg nőtlen állapotban halt meg. .Jakabnak gyermekei: Csala nevű leánya 1319-ben, Miklós és II. Konrád nevű fiai pedig 1316. s. a, t. években fordulnak elő ; kiknek atyjok 1316-ban már nem élt, mert akkor a két fiúgyermeket már árváknak nevezi az oklevél. 1339-től kezdve 1356-ig Miklós és II. Konrád »de Ovár« helyett baranyamegyei birtokukról »de Kemud« előnévvel vannak fölruházva, jeléül annak, hogy mosonvármegyei birtokukból már elköltözködtek, vagy talán huzamosabban tartózkodtak Baranyában. Később Magyar-0várt a Yolfarth-család birtokában találtam. Óvári máskép Keinudi Jakab rokonságban állott a többi közt a Balog-családdal is, a mennyiben Miklós fiának (Nicolai Sinistri) Györgynek leánya Stefánia, (ki 1302-ben, mint Beled fiának, Miklósnak özvegye élt) az ő unokatestvére vagy unokája volt. Ezen Jakab fiai, Miklós és II. Konrád, valamint Ders fia, Miklós közt a szilizi benczés apátság kegyúri jogának gyakorlása iránt 1356-ban egyezkedés jött létre. Ez apátság kegyúri jogáról 1242 tői 1422-ig több oklevél szól, melyekből kiviláglik, hogy a Pótok e jogot szintén a Győr nemzetségből származott Szerdahelyi Dersfy-családdal közösen gyakorolták, de később csak az utóbbi család élt e joggal. Azon kérdést, hogy a Dersfyek őse hol szakadt ki a Győr nemzetség törzséből, s a Pótok és Dersfyek ágazatait a közös családfa mely pontján lehetne összekötni, végre a Pótok ivadékainak további nyomát lehet-e s mely időig történeti forrásainkban még föltalálni? — jelen szűk keretű közlésem meg nem oldhatja, s mindenesetre még b 'ivebb kutatást igényel, mely hivatva lesz a dolgot tisztába hozni. STESSEL JÓZSEF.