Századok – 1891

Értekezések - HODINKA ANTAL: Chmielnicki Bogdán. Tanulmány Kostomarow munkája alapján - 124

OHMÉT,YNICZKI.T BOGDÁN. 133 lietmán magához kérette őket. Kisorosz nyelven beszélt hozzájok s beszédét hibásan tolmácsolták nekik. Beszédje elején arra kérte őket, hogy a czár ne higyjen a kozákok vádolóinak. »Ami pedig a svédekkel és Rákóczyval kötött szövetséget illeti - - monda a hetmán — mi azt félelemből kötöttük, mivel a lengyelek nagyon elragadták pliantasiánkat ; azok esküvel erősítették, hogy a czár a lengyeleknek mindent visszaad ! De féltünk is, hogy a svédek és Rákóczy velők szövetkeznek. Mi soha sem kívántuk s nem kívánjuk, hogy ők a lengyel korona birtokába jussanak. Engedje meg ő felsége, hogy a svédekkel ezután is békét köthessünk. Hisszük, liogy ők arra hajlandók lesznek. Ha pedig az nem lehetséges, találunk később is módot, hogy velők kiegyezzünk. De a már megkezdett ügyet be kell végezni ; ő felsége serege üssön a lengyelekre egyik oldalon, a svédek a másikon, hogy teljesen megsemmisíttessenek, mielőtt valakivel egyesülhetnének. Mi bizton tudjuk, hogy bár meg is választották a czár ő felségét a trónra, de ez sohasem lesz az övé. Ravasz furfang ez, hogy a míg János Kázmér él, összeszedhessék erejöket, s azután egyesülve szövetségeseikkel, ellentálljanak. Kezünkben erre a bizonyítékok : leveleik a török szultánhoz, melyeket követem által megküldtem ő felségének.« A követ nem igen tudott erre felelni. »Midőn 1655-ben bevettük Husiatint és Lemberget, te magad mondottad, hogy az ő felsége alattvalóit, legyenek azok bár böszörmények vagy zsidók, nem kell terhelni. Most pedig a lengyelek ő felsége alattvalóivá akarnak lenni, de a ti nyomástok és erőszakos tetteitek miatt kénytelenek a svéd királynak és Rákóczynak adni meg magukat.« »Én felelt a hetmán — azt nem a lengyelek védelmére mondtam, hanem a keleti vallás követőinek megkimélésére. Ezekre még akkor sem parancsolnám a tüzelést, ha őrült volnék.« Ezután kisebb fontosságú ügyekre tértek által. A hetmán irodájának megvesztegetett hivatalnokai útján a követek még is megtudták s értésére adták a czárnak, hogy a Rákóczy és a hetmán közötti szerződés abban áll, hogy az összes városok a Visztuláig, melyek lakossága orosz, a kozákoké, a többiek a czáréi legyenek. Rákóczy lengyel király akar lenni, de a hetmán ezt nem akarja ; ő sem Rákóczyt, sem senki mást nem óha jt a lengyel trónon látni, hanem azt akarja, hogy lengyel trón egyátalán ne is létezzék, mintha soha nem is létezett volna. Hogy a lengyel városokon a muszkák és kozákok megosztozzanak : ezt viszont Rákóczy nem akarja, de a svéd király beiéegyezett. A hetmán ha a czár alattvalója akart maradni - kénytelen volt Lengyelország segélyére egy hadosztályt rendelni és a kozákságot Rákóczy mellől visszahívni. Szorultságában Íródeákja által