Századok – 1891

Értekezések - KIRÁLY PÁL: A markoman háborúk - II. közl. 112

A MARKOMAN HÁBORÚK. 1 121 fekvő (15 km.) castellumok szakadatlan sorából áll, s hol az egyes váracsok között az útvonal nem halad a Majna vagy Neckar mellett, ott mérsékelt magasságú zárvonal van fölhányva, árokkal előtte, míg belső részén közönként őrtornyok emelkednek. A castellumok nincsenek közvetlenül a limes mellé építve, hanem attól fél vagy egy km. távolságra. A raetiai limes csak törmelék kövekkel erősített földhányás, külső ái'kok és őrtornyok nélkül, s a castellumok is különböző, 4 5 km. minimalis távolságra helyezvék el egymástól, a zárvonallal való minden összeköttetés nélkül. Keletkezésük idejére nincsenek pontos adataink. A felső germániai már meg volt Pius alatt ; a raetiai pedig valószínűleg a markoman háborúkat megelőzőleg keletkezett. A limesnek nem volt közvetlen czélja a határvédelem, inkább csak a határt jelezte, a sajátképi védelem a castrumok és castellumok őrségének kötelessége. A limes lehetőleg egyenes vonal levén, vagy oly csekély hajlású, hogy görbülése nem alteralta a kilátást, az őrségek jelek által — nappal füstfellegek, éjjel égő csóvák és fáklyák által - érintkezhetének egymással, bárha kölcsönös segélyre nem igen számítottak, mert az erdőket nem kötvén össze közlekedési vonalak, a szükséges támogatást mindig azon az úton kapták, melynek végső pontján feküdtek. A raetiai limesen nem igen vannak őrtornyok s nagyobb erődök, — csak a felső-germániain, amott a békés hermondurok fölöslegessé tevék a szigorúbb rendszabályokat, de emitt a harczias chattok miatt ép oly szükséges volt a legerélyesebb védelem, mint Brittaniában, a mely tartomány folytonos ostrom állapotban vala. A chattok mozgalmainak lezajlása után a helyőrségek apránkint mégis leszállíthatok valának, jóllehet Róma tekintélyére, fegyvereire mindig szükség volt a Neckar mellékén is. A raetiai limes is megerősíttetett később, s míg azelőtt a római helyőrségek Felső-Germaniában és Raetiában a Rajna mellékén, Strassburgon át Basel felé s Vindonissán keresztül a Bódén tóig, innen pedig a felső Dunáig nyúltak, úgy most Felső-Germania főhadi szállása Moguntiacum (Mainz) s Raetiáé Castra Regina (Regensburg), tehát a két főhadsereg közelebb hozatott egymáshoz. Ezzel a vindonissai (Windisch — Zürich mellett) fölösleges lőn. A rajnai hadsereg ennek következtében reducálható volt felére, - a szomszédos nagy hadsereggel együtt. Az eredeti négy legio — a batav fölkelés alatt három volt ugyan, de ez csak esetleg - még Traján idejében ott állomásozott Germaniában, de Marcus császár trónraléptekor csak kettő : a VIII. és XXlI-ik látja el a határ védelmet, s az elsőnek parancsnoksága néhány cohorssal Strassburgban, a másodiké Mainzban tartózkodik, a többi zászlóalj pedig számos apró részre fölosztva a limes castellumaiban s castrumában van elhelyezve. Századok. 1891. II. FÜZET. 9