Századok – 1891

Értekezések - KIRÁLY PÁL: A markoman háborúk - II. közl. 112

120 KIltÁIiY l'Áli Ezeknek keleti szomszédjai a roxolánok, kik a Tanais (Don), a Maeotis tó (Azowi tenger) s a Borysthenes (Dneper) között tanyáznak. Jelentékeny számú nép, mely Mithridates Eupator ellen 50,000 emberrel harczolt, Az aldunai tartományokat sokszor háborgatván, Hadrian évjáradék árán köt velők békét. Jazyg törzsrokonaikkal sűrű kereskedelmi összeköttetésben lévén, pontos értesüléseik valának a közép-dunai eseményekről. . A birodalom tényleges határaitól legtávolabb laknak az alanok. A rómaiak Vespasián idejében ismerkednek meg velők, midőn Armenia királya Volagasos segélyt kér a Kaukazus szorosain át betört lovas hordáik ellen. Alkalomadtával még az aldunai tartományokat is meglátogatják. E tömérdek barbárral szemben a római birodalom Germaniában Varus csatája óta, a Duna mellékein pedig Raetia, Noricum, Pannónia s Moesia meghódítása óta, a birtokával megelégedett, de azt féltő nagy urat játsza. Határait megerősíti az egész óriási vonalon, elzárja, castrumokat épít, légiókkal rakja meg azokat, s nem igen törődik a külvilággal. Katonai beavatkozásokról nem értesülünk ; diplomatiailag a császárság még gyakran érvényesíti ugyan befolyását, de épen nem, vagy ritkán kisérvén azt katonai, karhatalommal ; már Tiberius óta, hatalmas tekintélye lassanként képzeletivé válik, s a barbárok nem igen tekintik rendelkezéseit kötelezőnek, békebiróságát pedig egyátalán nem kérik. Mindinkább előtérbe kellett tehát lépnie az erős határvédelem fontosságának, sőt elkerülhetetlen szükségességének, és az Augustus halálától a markoman háborúk kitöréséig letelt kerek másfélszázad létre is hozza az óriás erődítmény sorozatot, mely nem reflectálva a Rajna közép- és alsó folyására, ennek forrásvidékétől a Duna torkolatáig megszakítás nélkül húzódik. A Germania ellen irányuló megerősített határvonal összesen 250 római mértföld (368 kim.) hosszú, s a Rajna forrásvidékén kezdődve, befogja a Taunus hegységet, a Majna síkságának jelentékeny részét, s Friedbergnél délre fordulva Grosskrozenburgnál, Hanau közelében éri el a Majnát. Innen Wörthig a folyót követi, majd átcsap a Neckar felé, s Wimpfenhez érkezve, további folytatása mindig a part mellett halad. Később e limes déli fele elé egy másodikat is vontak, mely a Majna mellett húzódik egész Mittenbergig, innen pedig majdnem torony irányban Stuttgart és Aalen között egészen Lorchig. Itt éri el a 120 római mf. hosszú (— 174 km.) raetiai limes a germaniait, ív alakban haladva Kelheimtől - elmegy Regensburg mellett, hol eltávolodik a Dunától, — és Lorchnál végződik. A felső germaniai limes egymástól legföljebb félnapi járásnyira