Századok – 1890

Tárcza - Vegyes közlések - 683

FARCZA. 688 tekintetben minden más középkori és renaissancekori bőrkötéstől különböz­nek ; tekintve, liogy az ezeken fönmaradt aranyos virág díszítések úgy az aranynak boríték táblákon préselt díszítésekre való korai alkalmazásá­nál, mint a motívumok eredetiségénél fogva, a könyvkötészet történetében ekkorig kellően méltatva nincsenek ; tekintve, hogy ezen jellemzd bőrköté­sekből, (melyek sötét vörös vagy barna bőrön vakon préselt arabest díszítés mellett, túlnyomóan virágos aranyűíszítéseket, stylizált tulipánokat, a táblák közepén Magyar- és Csehország egyesített koronás czímerét, néha pedig külön paizsban az ágon álló, csőrében gyűrűt tartó hollót különböző csoportosítás­ban, de mindig ugyanazon motívumokkal tüntetik fel) a kézíratok Corvin jelleme akkor is meghatározható, ha ezeknek czímlapjáról a Corvin-czimer hiányzik, tekintve, hogy ezen bőrkötések általános bibliographiai és könyv­kötészeti szempontból azért bírnak fontossággal, mert egy ekkorig ismeret­len önálló könyvkötői styl jellemét tartották fönn, mely a Grolier-stylnél 100 évvel régibb : mondja ki az antwerpeni bibliographiai congressus, hogy a Corvina-könyvtár bőrkötéseit, általános bibliographiai és renaissancekori könyvkötészeti szempontból fontosaknak és jellemzőknek tartja, ezekre a szakférfiak figyelmét felhívja és megismertetésük czéljából ezeknek jellemző facsimiléjét a congressus Compte-Rendujébe a budapesti nemzeti muzeum kívánságára és költségére felveszi. Ezen indítványt el is fogadták. Csontossi indítványa motiválására magával vitt 60 fényképmásolatot eredeti bőrkötésekről és ezeket rövid előadásban bemutatta. Ezen indítvány elfogadását aztán latin beszédben megköszönte, melyben a Plantin és Corvin traditiók közt párhuzamot vonva elmondta a Corvina rövid történetét, kiemelve, hogy mi is az idén ültük meg Mátyás halálának 400-ik évfordulóját. — A »Conference de Livre« visszhangja czím alatt a »Le Frccur­seur« czímű tekintélyes nagy belga napilap f. évi aug. 13-iki száma követ­kező nagyérdekü s minket közelebbről érdeklő czikket közöl : A könyvé­szeti bizottság egyik tagja Csontosi úr, a budapesti nemzeti muzeum könyvtárnoka, kizárólag az 1490-ben elhunyt magyar király Corvin Mátyás könyvtárához tartozó köriratok gyűjtésével foglalkozik, melyek manapság egész Európában szét vannak szórva. Ezen tudós és nag}' iro­dalombarát fejedelemnek sikerült egy több mint 5000 kötetből álló könyv­tárt megteremteni. E pompás könyvtárnak nagy fénnyel kiállított bőr­kötései sajátos és jellemző tvpussal birnak, mely úgyszólván ismeretlen a könyvkötészet terén. Csontosi úr felajánlotta, hogy az általa képviselt muzeum költségén, a bizottsági beszámolóban facsimilében adni fogja ezen bekötések egyik kiválóbb példányát ; ezen ajánlatot úgy az összes, mint a szakosztály ülésén lelkesen fogadták. Este Csontosi úr a banquet­ten megköszönte a bizottságnak az általa tett ajánlat szíves fogadtatá­sát s egy latin nyelven mondott nagy sikert aratott beszédben, pár­huzamot vont az egész világ bibliophil csodálkozását méltón felkeltő Plantini nyomda s a magyar bibliophil hagyományok között, melyek ere­dete az 1473-ban létező budai nyomdára vezethető vissza s Corvin Mátyás könyvtárának megalapítására. Adalék a Századok 6-ik füzete, 471. lapjához. A Telekessy és Kavka között vívott harezokra vonatkozó igen érdekes adat és Kavkáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom