Századok – 1890

Tárcza - Vegyes közlések - 683

FARCZA. 687 szóló gúnyverset (cseli nyelven) olvashatók aPr. V. Sasinek-féle »Slovenskij Letopis« 1879. e'vi első füzetében, a 37 lapon. Kiíratott a magyarbrodi (morvaországi) krónikából, 1575. évre. Rövid tartalma ez: Kavka 1800 zsoldosával, Lednieze felé indulván, Bratovsky udvarába betört. Zsoldosai feltörvén a pinczét, megrészegedtek. Azonban Telekessi 300 tót huszárjával rájok rohant; s közíílök 300-at lekonczolt, 200-at Ledniczéi-e fogságba hurczolt. — Történeti aphóbb czikkek és értekezések közül, melyek a lapok hasábjain az utóbbi hetekben jelentek meg, meg kell emlékeznünk mindenekelőtt ama történeti adatokban gazdag és szépen irt tárczáról, mely a Pesti Napló szept. 26. számában jelent meg. 1. Bay Ilona irja le ebben »A régi Erdőd vára« történetét dióhéjba szorítva, de nagyon érdekesen. Levéltári adatokat is bőven sző belé, mert a Orágfiak a XIV. sz. végén épült eme derék várának a XVI. sz. közepén Bay Ferencz volt az utolsó kapitánya, tehát egyik őse az Írónőnek. 2. Récsey Victor két 1420-iki kéziratot ismertet a »Studien u. Mittheilungen aus dem Benedietiner-Orden« 1890. évfolyam 11. füzetében, melyek a kassai püspöki könyvtárból most a rendezésnél kerültek napfényre s melyek becses egyháztörténelmi adalékokat tartalmaznak. Egy a prágai benczésreudü apáczákról szóló levél (melyet egész terjedelmében közöl) nagyon laza erkölcsi életről tesz tanúságot az ottani apáczák között. — 3. Alicher Lajos a Zalai Közlöny folyó évi jul. 19. és 26-iki számában A czímékről ír czikkeket, történeti fejlődésükben mutatva be a czíinek eredetét, változásait s elitélve a jelenleg uralkodó czímkórságot. — 4. A Károli-űunep alkalmából a fővárosi és vidéki lapokban több történeti és egyháztörténelmi vonatkozású ezikk jelent meg, így a Vasárnapi Újság 38. számában »lvároli Gáspár« életrajza, emlékszobra és a gönczi rcf. templom és iskola képével ; a Fővárosi Lapokban (szept. 1 1.) Károli Gáspár emlékezete cz. a. két czikk : I. Göncz történetéből ifj. Kemény Lajostól (a melyről ő a Kassai Szemle szept. 13. számában is ír), II. Károli Gáspárról. A Budapesti Hírlapban (szept. 13.) Szöcs Farkas, a Pesti Hírlapban (szept. 14.) Rácz Lajos tollából olvassuk az első magyar bibliafordító életrajzát és irodalmi méltatását. Az Egyetértés (szeptember 14.) szintén hosszabb tárczaczikket közöl A »vizsolyi biblia fordítójáról.« Az ünnepélyről a többi lapok is megemlékeznek. — Az ünnepély alkalmából ifj. Kemény Lajos tagtársunk, ki a Történelmi Tár mult és folyó évi folyamában igen sok becses és érdekes, Károli Gáspárra vonatkozó okiratot közlött a kassai levéltárból »A reformatio Kassán« czím alatt egy kis 13 lapra terjedő tanulmányt is tett közzé.