Századok – 1890

Tárcza - Vegyes közlések - 532

'534 TÁRCZA. A SlEl!macher-féle nagy gzímerkönyvböl a Uiagyai'Ol'Szági UeilieS-ség czímereit tárgyaló rész 19. füzete megjelent. A mű szerkesztője Csergheö Géza e munkával a hazai ezímertani tudománynak valóban egyik alapvetőjévé lön és megbecsülhetetlen szolgálatot tett. Eddigelé közel ötödfélezer magyar nemesi czimert adott ki. A jelen füzetben folytatja a Nagy nevű családokat, s 44 Nagy család nemesi czímerét mutatja be. Ezeken kivűl, a többek közt a Nagyfejeő, Nagyiday, Nagymartom', Nagymihályi, Nákó, Naményi, Nánássy, Nándory, Naprágyi, Náray, Náthafalusy, Nedeczkv (4-féle), Nehéz, Nemes. (4-féle), Nemessáuyi, Német (9-féle), Ne'methy (6-féle),Neszméry, Ne'very, Niczky (4-féle), Nikházy, Nikolics (4-féle), Nikas, Nyitray, Nopcsa, Noszlopy, Nóvák, Nyakas, Nyárady, Nyáry (4-féle), Nyéky, Neviczky, Nyilas, Nyirő, Nyíri, Nyúzó, Nyúl, Ocskav, Odescalchy, Odry, Okolicsányi, Oláh (5-féle), Onody, Orbán, Orczy, Ormos, Orosz, Országh, stb. családok czímereit. Összesen 216 czimert tartalmaz. A füzet Budapesten minden nagyobb hazai könyvkereskedésben kapható. — Az Eroélyi Mdzeum-egylet bölcsészeti szakosztálya jún. 1-én délben tartá a szüuet előtt utolsó szakülését. Petrán József: »Kolozsvár a kultúráért« cz. statisztikai tanulmányt olvasott fel, melyben részletes adatok alapján mutatja ki, hogy Kolozsvár városa részint maga, részint benne az állam és felekezetek, közel fél milliót fordítanak évenként közművelődési czélra. Dr. Lázár Gyula: »A temesi bánság és Szerbia kormányzása a passarowitzi béke után« cz. értekezést olvasott fel. Ez értekezés a temesi ispánság és Szerbia közállapotainak a bécsi haditanács kormányzása alatt szomorú voltát tünteti fel az egykori fölterjesztések alapján, továbbá Mercy tbk. és Würtemberg herczeg reformjait és törekvéseit e két országrésznek fölvirágoztatására, s a Szerbia katliolizálása érdekében tett kísérleteket, melyek a belgrádi béke után, midőn Ausztria újra elveszté Szerbiát, meghiúsultak. Végül a titkár adta elő dr. Werthner Mór vendégnek »Árpád házi Margit görög császárné Thessalonich kormányzója« czímü értekezésének lényegét. Margit, ILI. Béla leánya háromszor ment férjhez : először II. Izsák görög császárhoz, másodszor II. Bonifácz, Thessalonich urához, harmadszor pedig St. Omerhoz (Miklós). Sok viszontagságon ment át, kiválóan szép asszony volt. Spalatóban őrzött egy latin felirat szerint, mely 1242-ből ered, Margit fia Vilmos IV. Béla nagybátyja leányát, szintén Margitot jegyezte el, de előbb meghalt, semhogy elvehette volna. — A gr. Károlyi nemzetség egyik régi tagjának, néhai báró Károlyi Sándor elsőszülött László fiának földi maradványait ez év tavaszán exhumáltatta Olcsván a grófi család. E kegyeletes ügyben Eble Gábor tagtársunk, gróf Károlyi Gyula budapesti pénztárnoka) ki egy pár a gr. Károlyiak őseire vonatkozó monographiájával történetírásunknak már eddigelé is hasznos szolgálatokat tett, intézkedett a helyszínén s olcsvai ásatásáról -érdekes fénykép-fölvételeket készíttetett, melyekből egy albumszerű gyüjteménynyel a nagykárolyi kegyesrendi társház könyvtárát ajándékozta meg. Báró Károlyi László nagyon korán, 21 éves korában, 1710-ben