Századok – 1890
Tárcza - Vegyes közlések - 532
TÁRCZA. 535-hunyt el pestisben Olcsván. a hol a kastély előtt elterülő »aaszonyrét« kerek dombján temették el. Sírja fölé atyja 1 728-ban kápolnát emeltetett. A kápolna elpusztult, romjai alól ásatták ki most a régi hamvakat és temették el szülei mellé a kaplonyi sírboltban. Eble Gábor az albumhoz, érdekes s a múlt századi családi viszonyokat jellemző bevezető sorokat írt. melyek a Pesti Naplóban is napvilágot láttak. — A »Kalauz« cz. nevelés-oktatásügyi folyóirat 1890-iki I. füzete, mely a minapában jelent meg, két történeti közleményt hoz. Békési (Concilia) Emil a nagyszombati érseki levéltárban lelt adatok után statistikai kimutatást közöl a múlt század harmadik negyedéből az esztergomi főegyházmegyének — a mi akkor fél Magyarországot jelentette — iskoláiról. — Récsey Viktor pedig a kassai püspöki könyvtárban általa talált m. kir. kamarai eredeti számadás-könyvekből közli azt a subventiót. melyben 1556—1575-ig a kamara a nagyszombati középiskolát részesítette. Mind a két közlemény érdekes művelődéstörténeti adalék. A budapesti egyetemen a középkor történetének tanszékére helyettes tanárúi Dr. Fejérpataky László vál. tagtársunkat ajánlotta. Ennek a helyettesítésnek egy kis története van. A tanszék megürülvén, a bölcsészeti kar candidáló bizottságot küldött ki kebeléből, mely felterjesztésre Fejérpatakyt ajánlotta. A kar azonban nem fogadta el a szaktanács javaslatát, felterjesztette a tanácsnak s helyettesül Marczali Henriket ajánlotta ; — az egyetemi tanács ellenben Marczali Henriket mellőzte és a középkori történelmi tanszékre a jövő tanévre helyettesül dr. Fejérpataky Lászlót ajánlotta, ki a középkori történettel tüzetesen foglalkozik, míg Marczali Henrik inkább az újabb kort tanúlmányozza. Az egyetemi tanács különös tekintettel volt Fejérpataky irodalmi működésére, a pápai tizedről és Gentilis bíbornokról írt munkájára. — Széll Farkas vál. tagtársunk megrendelési felhívást bocsátott ki a »Bessenyei-család története« czímű munkára, a mely f. évi jún. 20-án hagyja el a sajtót, képekkel, hasonmásokkal és bő oklevéltárakkal. Évek során át gyűjtötte ő az adatokat irodalmunk újra ébresztőjének : Bessenyey •Györgynek élettörténetéhez. Tanúlmányai közben arra a meggyőződésre jutott, hogy eme nemzeti költő-bölcselőnek, és kimagasló irodalom történeti alaknak igazi lényét valóban csak úgy ismerhetjük meg, ha őseinek, az ősrégi, törzsökös Bessenyey családnak régi századokig visszanyúló történetét, családi hagyományait is megismerjük, szóval lia a családtörténet keretébe illeszti be legkimagaslóbb alakjának nemzeti életünkre annyira kiható történetét. Bessenyey György életrajzához számos új, eddigelé ismeretlen adatot sikerült összegyűjtenie, melyek irodalomtörténetileg is fontosak lehetnek. A munka terjedelme 20 ív. Közli — mely eddig még sehol közölve nem volt — Bessenyey György testőrkori arczképét, szülő-háza rajzát stb. A mű ára előre-megrendeló'knek 2 frt. bolti ára 3 frt leend. Megrendelések jún. 30-ig a szerzőhöz Soroksári-utcza 18. sz. alá intézendők.
