Századok – 1890

Tárcza - †Giesebrecht Vilmos (1814-1889.) necrológja L. B. 86

TÁRCZA. 89 közjogi botlással, ferdítéssel bírván, Gresits Miksa egy, a franczia íróhoz intézett levélben néhány szarvas hibára hívja fel Foncin figyelmét, a ki Magyarországot, annyi más külföldi író felfogása szerint, Ausztriába olvasztva látja s azt hiszi, hogy hazánkat az 1526-ki gyászos események után a Habsburg-ház örökülte, »Alig lehet — írja Gresits — sérelmesebb valamit képzelni Magyarországra nézve s egyszersmind olyat, a mi jobban ellenkeznék a történet és a közjog tényeivel, mint Magyarországot egyszerűen az »Ausztriai császárság« elnevezés alá foglalni.« E levélre adott válaszában Foncin az iskolai tankönyvek rövidségére utalt, mely miatt — bár Francziaországban mindent szívesen látnak, a mi hazánkból oda érkezik — lehetetlen világos képet rajzolnia hazánk bonyolult állapotáról, a melybe az 1526-iki események után jutott. ígéri azonban, hogy müvének második kiadásában lehetőleg minden nagyobb tévedést kiigazít. — Az igazgató buzgalmát, hogy történelmünk való tényeit a külföldi iskolákban helyesebben tanítsák, annál nagyobb dicséret illeti, minél kevesebb igyekezetet látunk a szándékos vagy jóhiszemű tévedéseknek hasonló módon való kijavítására. A KEGYES-TANÍTÓRENDIEK VEZETÉSE ALATT ÁLLÓ MAGYAR-ÓVÁRI Gymnasium ÉRTEsiTÖJÉ-ben Horváth Sándor Magyarországnak Németoi-szághoz a Hunyadiak korában való viszonyáról értekezik. E szerény igényekkel föllépő dolgozat, mely a feldolgozott források legtöbbjét felhasználja, igen alkalmas arra, hogy a tanuló ifjúság megismerje nemzetünk egyik legfényesebb korszakát, melyet az író gondos előadással, világos, magyaros nyelven, emelkedett stíllel rajzol. A NAGYSZOMBATI ÉRSEKI FÖGYMNASIUM ÉRTESÍTŐJE bevezetésül »Anonymus latinsága« czímü nagy gonddal készített tanulmányt közli dr. TJhlárik János tollából. A dolgozat tehát némileg nyelvészeti, de a mennyiben Anonymus sajátságait és eltéréseit a legkisebb részletekig, fejezetről-fejezetre tanulmányozza a szerző, s nyomozza, hogy a középkorban hogy változtak át a classicus világ fogalmai és szavai — bátran történetinek vehetjük s mint ilyen, felsőbb iskolák növendékeinek is hasznos szolgálatot tehet. Az értekező mondatról-mondatra haladva tünteti föl ama hibákat, a melyeket Anonymus a latin syntaxis ellen elkövetett s egyszersmind följegyezte, hogy miképen alkalmazzák a megfelelő helyes szabályt a classicus világ írói. Ezzel azonban nem elégedett meg, hanem más középkori, vagy korábbi nem classicus Írótól is czitált, föl akarván tüntetni, hogy Anonymuson kivül mikép használják az illető kifejezést vagy mondattani eltérést. Tekintettel volt Anonymus fordításaira, Mándy Istvánéra s Szabó Károlyéra is. A 72 lapra terjedő komoly irányú dolgozat bővebb figyelmet is méltán megérdemel, mint a milyenben az efféle dolgozatok részesülni szoktak. A NAGYSZEBENI EVANG. GYMNASIUM S a HOZZÁCSATOLT REÁLISKOLA ÉRTEsíTÖjÉ-ben Czekelius Frigyes az erdélyi szászoknak a sziléziai hadjáratban való szerepléséről értekezik oly tudományos készültséggel, a