Századok – 1890

Tárcza - †Giesebrecht Vilmos (1814-1889.) necrológja L. B. 86

90 TÁRl'ZA. milyennek párját magyar nyelvű értesítőkben ritkán találhatjuk. Előadja a Nagyszebenben és környékén tartózkodó három gyalogezred szereplését Mária Terézia trónraléptétöl kezdve, mikor ellenei : II. Frigyes Sziléziába, Károly Emanuel és a francziák az örökös tartományok többi részébe nyomultak. A fegyverre való felszólítás után Erdélyből 6000 ember állt ki a síkra, még pedig egy lovas ezred gr. Kálnoky (Kalnocki ?> s egy gyalogezred b. Gyulai vezérlete alatt. 1742. márez. vége felé megkezdődtek a toborzások Nagyszebenben. Az összetoborzott katonákat azután nem sokára beosztották. Az így begyakorolt sereg minden phasisát nagy részletességgel beszéli el az író. Megmondja, hogy melyik faluból hányan álltak be a verbungba, s hogy látta el őket a hatóság élelemmel és szállással. A városi jegyzőkönyvekből minden fontos, sőt nem épen fontos adatot is szórólszóra idéz s úgy szólván napról-napra kiséri a város s az általa kiállított sereg történetét. Milyen részt vett azonban e sereg a Soor melletti csatába«, hogy oszlott föl hazatérése után, stb. mind ennek elmondását a jövő évi értesítőben igéri a szerző, s ez Ígéret beváltása annál kivánatosb, mert az ily részletes történeti adatok az ország általános történetének megírásánál is sikerrel használhatók föl. A SEGESVÁRI EVANG. GYMNASIUM ÉRTESÍTŐ JÉ-beil Duldlier JátlUS szintén német nyelven értekezik Séraphin György iskolai rectorról, a ki 1669-től 16 77-ig vezette a segesvári intézetet, a melynek fejlődésével is megismertet bennünket röviden a szerző. A híres rector életére kevés adatot talált a szerző, legnagyobb részét az adatoknak Séraphin iskolai beszédei szolgáltatják. E beszédeken kivül fenmaradt Seraphinnak két vaskos kötet kézirata, melyet a gymnasium könyvtára őriz. Ezekből alkotja meg a szerző Séraphin ifjúságának, külföldi egyetemeken, különösen Jenában, elsajátított tanúlmányainak s az ifjúság nevelésére czélzó törekvéseinek helyes képét. Utoljára hagyja rectori működésének méltatását, beszédeit, a melyekkel az iskolai nevelés elveit kitűzi s végül egy latin beszédét közli, a melyet Séraphin 1666-ban tartott, mint rector. A most következő öt értesítő a műveltség történetének általános képéhez szolgáltat egy-egy mozaik-darabot, a melyek közül mindegyik megérdemli, hogy néhány szóval méltassuk. — A rozsnyói Katii. főgymnasiüm ÉitTEsíTőjÉ-beu a gymnasium történetét vázolja Tóth Lörincz, az igazgató. A dolgozat két részből áll : a gymnasium külső és belső történetéből. Az első részben a gymnasium alapítását mondja el a szerző, a másodikban a tanítás rendszerével ismerkedünk meg. A Lippai György esztergomi érsek alapította gymnasium a 17-ik század második felében eleinte csak három osztályú volt, s benne a tanítás a Tököly- és Rákóczi-mozgalmakban hosszabb ideig szünetelt. Majdnem egy század múlva lett hat osztályúvá. Eleinte a jezsuiták, aztán a sz. Ferencziek, 1770-től fogva pedig a premontreiek működtek az intézetben, mely a magyar tanügy változatos képének egymaga is hü kifejezője.