Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. SZÁDECZKY LAJOS: Deák Ferencz emlékezete. Kiadta Ráth Mór 78

Y I TÖRTÉNETI IRODALOM. Deá k Ferencz emlékezete. Levelek 1822—18TŐ. Budapesten, kiadja Bál h Mór 1890. 8-adr. m + 7F 4- 392 l. — Ára fiibár kötésben 5 frt 60 kr. A karácsonyi könyvpiacznak bizonyára legmaradandóbb értékű terméke : Deák Ferencz leveleinek eme kötete, melyet Rátli Mór eredetileg füzetes vállalatban (19 fűzetben) adott ki, — a mely tebát csak annyiban nevezhető a karácsonyi könyvpiacz termékének, hogy akkorra fejeztetett be és adták ki önálló kötetben is. Deák Ferencz leveleiből mintegy százötven drb van itt összegyűjtve és időrendben kiadva. A leveleknek jó része itt jelenik meg legelőször. A gyűjtemény legfőbb értéke abban áll, hogy Deák Ferencz jelleme oly híven tükröződik vissza leveleiben, mintha csak az élő nagy alakot, a puritán egyszerűségű, a catoi jellemű férfit, a szerény, igénytelen embert, de egyszersmint a tiszta logikájú, éles itéletű főt, a haza bölcsét, a szerető jó barátot, a gyöngéd rokont, a kedves, kedélyes nagybácsit látnók magunk előtt. Legelső levele 1822-ből ered s iskolai bizonyítványát kéri benne, midőn juratusnak felesküdni kiván, a legutolsó 1875. jun. 16-án kelt halálos ágyában. Ezt már nem irta, de tollba mondotta, a közeli halál sejtelmével. »72 év szép kor (sóhajt fel), melyen túl ép, egészséges ember is méltán számolhat egészsége végromlására; a ki pedig beteges is,az ne követeljen sokat, megifjodni bizonyosan nem fog.« A legtöbb levél e kötetben (mintegy 35) Wesselényi Miklóshoz van intézve 1834—1848 közt. Híven feltűntetik ezek azt a benső barátságot, igazi ragaszkodást és mély szeretetet, melylyel e két nagy jellem egymáshoz fűzve volt. A magyarországi és erdélyi párhuzamosan haladó reformmozgalmak hozzák őket egymással érintkezésbe, melyből a legintimebb barátság fejlődött ki. — Nemcsak a politikai dolgokról, de saját örömükről, bajaikról, betegeskedéseikről (a miből bőven kijutott része főkép a, szemevilágát lassanként elvesztő Wesselényinek) s házi körülményeikről is tudósítják egymást. Pedig Deák, mint maga kedélyeskedik egy levelében, Wesselényinek csak minden hetedik levelére válaszolt, mert ő csak positiv dolgokra tud válaszolni, Wesselényi pedig kedélyesen elcseveg leveleiben, mint egy elmés franczia, a mihez ő nem ért s a mit kényelemszeretete, magyarosan mondva restsége sem engedne meg. (302 1.) — Gyakran meglátogatták személyesen is egymást, ő Wesselényit Zsibón, ez őt Kehidán, komaságra léptek s a benső viszonyt csak Wesselényi kora halála (1850 tavaszán) szakította meg. Wesselényihez írt leveleiből kitetszik az is, mily fontos szere-