Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - PÓR ANTAL: Erler három munkájának ismertetése 740

744 TÖRTÉNETI IRODALOM. 743 mond — iratának czélja. Mely szavaiból kitetszik, liogy a schisma "történetét általános világtörténeti szempontból óhajtá megírni. És Nieheimi Detre e vállalatra nem volt épen alkalmatlan. "Utazott Prancziaországban és Olaszországban ; élt Németországban, Avignonban, Rómában és Nápolyban, a leghatalmasabb •olasz fejedelem székhelyén; része volt nagy eseményekben; csaknem folytonosan a keresztény világ központjában,,a római curián tartózkodott, a hova akkor is, midőn az egyház ketté vált, az események szálai összefutottak : mindezen momentumok szellemi látkörét tágították. És habár állásánál fogva, mint scriptor és abbreviator, nem volt politikai tényező, alkalma még sem hiányzott arra, hogy fontos eseményeknél jelen legyen, hogy értesüléseit jó forrásokból merítse. Csakugyan azt tapasztaljuk, hogy minden érdekli őt : az események a jiémet rend tartományaiban, a zavarok Magyarországon, Nápolyban és Siciliában, az islam haladása s a német birodalom viszonya a szentszékhez. Azonban a politikai éles látás, a Pragmatismus kiszimatolása csak úgy hiányzik nála, mint a történetíráshoz megkívántató pártatlan nyugodtság s az arányok érzéke. Nem eléggé behatóan tárgyalja VI. Orbán megválasztását, mely, minthogy a schisma oka volt, alaposb előadást igényelt volna. Uralkodása első évei is silányúl tárgyalvák ; sok a hiba a korrend ellen ; a legfontosabb eseményt, a marinói ütközetet, •mely Orbánt Róma urává tette, hallgatással mellőzi. Ellenben személyes élményei Orbán szolgálatában, tartózkodása Nápolyban, Braunscliweigi Ottó, Johanna királynő férje vitézi tettei aránylag sok tért foglalnak el. Még kevésbbé elégít ki IX. Bonifatius pápa története. Valamivel sikerültebb VII. Incze rajza, habár a történetíró itt is kizárólag a római eseményeket szemeli ki előadása tárgyáúl. A legnagyobb lékek azonban a II. könyvben támadtak az által, hogy Detre Francziaország igyekezeteit az egység helyreállítása körűi, a pápaságra oly fontos politikai alakulásokat Olasz- és Németországban, a Viscontiak emelkedését és bukását, az egyházi állam helyreállítását IX. Bonifacius pápa által, továbbá Venczel király letételét, s a helyébe megválasztott Rupert kísérleteit a császári hatalmat Itáliában megújítani — vagy nem is érinti, vagy csak alkalmilag hozza szóba. XII. Gergely pápa uralkodása kizárólag az unió szempontjából van kimeríttőbben, de csak egy oldalról megvilágítva. A mit Detre XIII. Benedek pápa politikájáról, a franczia kormány, a franczia püspöki kar, a párisi egyetem igyekezeteiről tud, elégtelen arra, hogy a pisai zsinat létrejöttét megértsük. E zsinat viselt dolgainak rajza is vékony és rendezetlen, míg a szerencsétlen Gergely pápa utazásainak terjengő leírása okadatolva nincs, azonképen