Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - PÓR ANTAL: Erler három munkájának ismertetése 740

744 TÖRTÉNETI IRODALOM. 744 fölötte sovány az V. Sándor pápa és udvara jellemzése, melylyel, a Nieheimi művét végzi. Nem sokat kutatván, még kevesebbet bírálgatván, sietett a pápai irnok megírni a bitszakadás történetét úgy, a mint az események épen eszébe jutottak, szenvedélyes lelkén, keserű szívén átszűrődtek. »Er ist auch nicht ernstlich bemüht gewesen, —mondja Erler, — der Wahrheit gerecht zu werden, sondern liess sich, durch persönliches Missgeschick tief verstimmt und zugleich verblendet, zu ungerechtsfertigt harten Urtheilen gegen Männer liinreissen, denen er die Schuld an dem allgemeinen Unglück und der eigenen Not zuschreiben zu dürfen glaubte.« Mi magyarok hálával tartozunk neki, hazánk történetét érdeklő közleményeiért, melyek Nagy Lajos viszonyát a tárgyalt schismához, Johanna siciliai királynő bukását, Kis-Károly, fia : Nápolyi László és Zsigmond király némely viselt dolgait, nem különben a nikápolyi csatát érdekesen és elég híven irják le. Nieheimi Detrét, jóllehet ismerte Petrarca és Boccaccio műveit, a classicismus szele alig érintette. Irálya nehézkes, az úgynevezett stilus curialis. De nem hiányzanak művében erőteljes rajzok, szép leírások, egyéni jellemzések. Példáúl szolgáljon VI. Orbán jellemzése : »Dominus Urbánus natus fuit in Neapoli in piatea Nidi, in quodam loco, qui nuncupatur vulgariter Internus . . . egregius decretorum doctor necnon ante papa tum homo humilis et devotus et retrahens manus suas ab omni munere, inimicus et persecutor simoniacorum, zelator castitatis et iusticie, sed nimis sue prudencie imitendo et credens adulatoribus libenter aures ipsis prebuit, frequenter et sollicite in eodem iure et in sacra pagina eciam studens ingenium, quo, ut ipse testatur Salustius, neque melius, neque amplius aliud in natura mortalium est, inculto et socordia torpescere non tinebet (!) viros literatos et bonos sincere dilexit et pro posse adiuvit, non impediens se de negociis alienis sat.« Kis-Károly rövid jellemzése ez : »Predictus autem Karolus erat brevis stature, ruffus et pulcher aspectu necnon loquela et incessu placidus, poetis et historiis sufficienter instructus, in quibus eciam libenter post cenam et prandium cum doctis in illis plerumque conferre consuevit. Et, ut dicitur, XLmum

annum egit, dum fuerat interfectus. « Nem kevésbbé érdekes Nieheimi Detre ily czímű dolgozata : »Liber cancellariae«, melyet 1380-ban, mint a pápai iroda scriptora irt össze. Baluzius szerint (Vitae papar. I. 743.) a szentszéki irodának legrégibb (fönmaradt) registruma, mely jelennen a párisi nemzeti könyvtárban (4169. sz. a.) őriztetik és tizennégy nyolczleveles ternioból áll. E könyv czélját tartalmából határozhatjuk meg. Tartalmazza az irodaszemélyzet számára kiadott legfontosabb szabá-