Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - PÓR ANTAL: Erler három munkájának ismertetése 740

TÖRTÉNETI IRODALOM. 741 emberek nagy tömegéhez. Legalább húsz évesnek, az olvasás- és írásban gyakorlottnak kellett lennie. Rendszerint clericus volt s az alkanezellár felügyelete alatt állott, ki megkövetelte, hogy tisztességes életetéljen, illőn öltözködjék és kocsmákba ne járjon. Rendes fizetése nem járt, hanem minden okirat után a felektől díjat húzott, melyet XXII. János pápa rendszeresített. Ezen elég magasra szabott taxák után Ítélve, a szorgalmas és kellőn elfoglalt jegyzőnek jó jövedelme lehetett. A következő, VI. Orbán pápa alatt, ki Detrét már előbb kegyelte, előre haladt, abbreviator s egyszersmind seriptor lett belőle. A pápai iroda főnöke az alkanezellár volt, közvetlen alantasai az apostoli jegyzők, másként főjegyzők, s ezek segédei az abbreviatorok valának. Az abbreviator főkötelessége a pápai bullák és egyéb okiratok fogalmazásának gondos elkészítése volt. Minden hibáért úgy bűnhődött, hogy vagy elvesztette tiszteletdíját, vagy saját költségére újra le kellett íratnia az elrontott levelet. Az abbreviatorok igen gyakran egyúttal a seriptorok hivatalát is viselték, kik noha másolóknál, közönséges Íródeákoknál egyebek nem valának, rangfokozatban az abbreviatorok felett állottak, magister czímét viseltek s a pápa udvari emberének, familiarisának hívhatták magokat. Ezen visszásnak látszó helyzet onnét származott, hogy míg a seriptor litterarum apostolicarum kezdettől fogva rendszeresített állás volt a pápai udvarban, az abbreviator kezdetben a főjegyzőnek magánhivatalnokáál tekintetett, és' csak utóbb vették be őt is a pápai iroda hivatalnokai közé. Az első ember ez irodában, kit ma iroda igazgatónak neveznénk, a distributor, vagyis — mint már a XIV. században nevezték, a reseribendarius volt. 0 hozzá érkeztek az összes fogalmazatok az abbreviaturából, ő osztotta azokat szét olyképen, hogy a taxákból, melyek kimérésénél az úgynevezett compulator ellenőri tisztet viselt, egyiknek se jusson több a másiknál. A reseribendariust azonban csak három hónapra választották és aztán két év (!) lefolyása előtt újra meg nem választhatták. A seriptorok testűletet alkottak. Volt külön kápolnájok ; testületileg jelentek meg az istentiszteleten, az elhalt kartárs temetésén. Scriptorrá IV. Jenő pápa szabályzata szerint csak a törvényes születésű, tizennyolczadik életévét elért clericus lehetett. Hogy a nagyobb egyházi rendeket fölvegye, nem kívánták tőle; sőt nős clericusok is tagjai lehettek a seriptoriának, ha első ízben voltak házasok és nem özvegyet vettek feleségül. Ugyanazon szabályzat értelmében a seriptort egy vizsgáló bizottság vette föl.