Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - PÓR ANTAL: Erler három munkájának ismertetése 740

TÖRTÉNETI IRODALOM. Erler, dr. Georg, Dietrich von Nieheim. Sein Leben und seine Schriften. Leipzig, 1887. Alphons Dürr. 8-rét, I —VIII + 1 — 490 + I—XLV. 1. Ára 11 M. Ugyanattól : Der Liber Cancellariae Apostolicae vom Jahre 1380. und der Stilus Palatii Abbreviates Dietrichs von Nieheim. Leipzig, 1888. Veit et Comp. I—XXX + 1 — 234 lap 8-r. Ára 7 M. Theoderici de Nyem. De Scùsmate libri très. Recensuit et adnotavit Georgius Erler. Lipsiae, Veit et Comp. 1890. I—XX + 1 — 342 8-r. 1. Ára 10 M. A német történelem az utóbbi években sokat foglalkozott Theodericus de Nyem, vagy mint ujabban nevezik : Dietrich von Nieheim középkori német történészszel, helyesebben koriróval. Sauerland, Lindtner, Rattinger, Lenz, Krause, Lorenz és Michael hosszabb, rövidebb értekezéseket és tanulmányokat tettek közzé ezen XIV. századbeli honfitársokról és collegájokról. Legújabban dr. Erler György, a lipcsei egyetem magántanára irta meg életét és adta ki főbb műveit. Minthogy a magyar történelembe vágó részleteket is találunk e művekben, a Századok olvasóit is érdekelendik azok. Az ő kedvökért is tettük azokat tanulmányunk tárgyává, hogy röviden a következőkben referálhassunk felölök. Nieheimi Detre Westfaliában a XIV. század derekán született. Tanult jogot, vándorolt Olaszországban, végre Avignonban keresett menedéket azon időben, mikor V. Orbán pápa Rómából, hová az olaszok buzgó kérésére elindult, a Rhone kies partjaira visszakívánkozott — meghalni (1370). Utódja, XI. Gergely pápa alatt Detrét már a szentszék szolgálatában találjuk elsőben, mint a Szent-Palota, vagyis Rota Romana jegyzőjét. A nótárius sacri palatii voltaképen nem is a curia hivatalnoka, hanem csak valamely szentszéki ügyhallgató (uditore) segédje volt, s mint ilyen, függelékképen tartozott az udvari