Századok – 1890

Tárcza - Irodalmi szemle - 608

TÁRCZA. 609 egyik legolvasottabb könyve volt, s szerzőjének nagyon változatos élet jutott osztályrészül. Magában véve ez is indokolja egy monograpkiának megírását ; de a ini e munkát valóban becsessé teszi, hogy szerzője abból alkalmat talált egy korrajz írására. A magyar alföldi nép múlt századi életét, küzdelmeit, szenvedéseit, az eszméket, melyeken táplálkozott, életmódját községi és magán viszonyait festi ez a becses munka — Vásárhely emelkedése, a Törő- és Pető-féle zendülés, gróf Károlyi Ferencz viszálya a várossal és hittani vitája Szőnyivel, József császár reformjainak hatása a népre, protestánsok és catholicusok küzdelmei az alföldön. . . mindezeknek leírása mintha egy nagy részben épen nem ismert világba vezetne bennünket. Csak mennél több ilyen monographiát a lefolyt századból : s ezek segítségével fog lehetővé lenni hazánk múlt századi életének reconstruálása. — A magyar néfoktatásügy fejlődéséről 1867—-1887-ig, tekintettel Gönczy Pál működésére, czím alatt tanúlságos munka jelent meg Peres Sándortól, melyet a máramarosmegyei tankerületi »Altalános tanítóegyesület« pályadíjjal tüntetett ki. Népoktatási tanügyünk legújabb történetének hü képét tünteti fel e munka, melyet statistikai táblázat tesz még inkább szemlélhetővé. 136 lapra terjed. A révkomáromi ev. ref. egyház történetét a XV XVII-Ík században, megirta Thúry Etele fehérvár-csurgói ref. lelkész, társúlatunk tagja, Ónody Zsigmond szentpéteri lelkész tagtársunk közreműködésével, s azt egy kis fűzetben (40 lap) kiadták, különnyomatként a »Prot. Egyházi és Iskolai Lap«-ból. Komáromban a dunántúli ref. püspökség székhelyén a reformatiót Huszár Gál a Kassáról elüldözött prédikátor terjesztette el 1562 — 63-ban. A német várőrség már előbb is nagyrészt protestánsokból állott, de ezeknek kevés hatásuk volt a magyar polgárságra. Huszár Gált Oláh Miklós érsek üldöztette el a városból. A ref. egyház c század utolsó tizedeiben szervezkedett és erősödött meg. 1603-ban Szuhay István egri püspök és pozsonyi kamarai elnök űzi el prédikátorukat. A bécsi béke után(l 606-tól) virágzik leginkább az egyház néhány évtizedig. Pázmány Péter 1618-ban a visszatérítés czéljából plebanust, 1625-ben ferenczrendi szerzeteseket, 1628-ban jezsuitákat küld oda ; de mindamellett annyira virágzott a protestantismus, hogy két prédikátort is tarthatott. A városi tanács és elöljáróság is az ő kebelekből választatott. Az alkotmány és vallásüldözés korszakában nehéz napok virradtak a komáromiakra is. 16 70-ben karhatalommal foglalták el mindkét prot. felekezet templomait s midőn az egyházi épületek felgyújtattak és leégtek, nagy inquisitiót indítottak a protestánsok ellen, melynek következtében Száki János ekeli ref. lelkész, azon ürügy alatt, hogy része volt a bujtogatásban, elevenen megégettetett,felesége pediglefejeztetett. A ref. lelkészek 1683-ban újra elűzettek Komáromból s 20 évig nyilvános isteni tiszteletet sem tarthattak a prot. hívek. E sok viszontagságot szenvedett egyház történetét dicséretes buzgalommal vázolja Thury Etele könyve, csak az a kár (mit maga említ az