Századok – 1890

Tárcza - Repertorium a külföldi történeti irodalmból. Mangold Lajostól - 574

KÜLÖNFÉLÉK. 577 kor végén és többi között említi, hogy az akkori egyetemi tanítás főbajainak egyike a tanárok hosszúra nyúlt távollétében keresendő. E tény illustrálására felhozza Stübel (Urkundenbuch der Univers. Leipzig) nyomán, hogy Hunyadi Mátyás király Tollhopf János érdekében, kit 1480-ban udvari astrologus minőségében maga mellé fogadott volt, oly kéréssel fordúlt a lipcsei egyetemhez, hogy ez a nevezett csillagásznak szabadságideje alatt is tanári fizetését pontosan megküldje. The Quarterly Register. Organ of the alliance of reformed churches holding the presbj'terian system. (1890. febr. füzet). E folyóirat Balogh debreczeni tanár tollából egy, a magyar református egyházról szóló tájékoztató czikket közöl, mely a múlt év márczius havában tartott egyházgyűlésről, a gyűlés vezérférfiairól, továbbá a református tanügy szellemi és anyagi állapotáról és az 1888. évben Londonban tartott presbyterian zsinatról emlékszik, mely utóbbin Filó Lajos és Szilágyi Dezső képviselték a magyar református egyházat. Mittheilungen der le. h. geogr. Gesellschaft in Wien. 1889. 11 — 12. füzet. HShnel : Die Afrikareise des Gf. Samuel Teleki. A londoni Academy 924. számában Morris ismerteti Asbóth müvét Bosznia-Herczegovináról. Gerard angol müvéről : »The Land beyond the Forest« (= Erdély) bírálatot hoztak az Academy. 33. köt. (1889.) a 355. lapon, továbbá az Athenaeum 1889. évf. I. fele, a 301. lapon, végül Blackwoods Magazine. (870. sz.) A szent korona visszahozatalának 100 évi emléknapján számos magyar és német lap hozott alkalmi czikket. Említésre méltó ezek között a régi Pressburger Zeitung-nak egykori elbeszélése, melyet a P. Lloyd febr. 23. számában ismét lenyomott. Y. még össze a Pesti Hirlap-nak febr. 21. számát: » A magy. sz. koi-ona és a kalapos király« cz. czikket. — Ugyancsak a Pest. Lloyd febr. 20-iki esti lapjában elmondja a Kossuth által elásott koronának 1853-ban történt megtalálását, még pedig Popovics őrnagy elbeszélése szerint. A bécsi rendőrség egy Jasmandi nevű rendőri kémet küldött Párizsba, hogy az ott élő emigránsoktól a kincs helyét megtudja, mi sikerült is, a mennyiben Szemere Bertalan a titkot egy megbízhatónak vélt ismerősével közölte, ez pedig a dolgot Jasmandinak tudomására hozta. — E czikkre azonban ugyancsak a P. Lloyd márcz. 20-iki számában (2. melléklet) egy, Boleszny Antal, orsovai plébános tollából származó, kissé zavaros tollal fogalmazott czikk jelent meg : »Die Wiederauffindung der Stefanskrone.« Szerző egy másik még élő, amannál hitelesebb szemtanúra hivatkozik, t. i. Házmán Ferenczre, Buda városának utolsó polgármesterére, ki a szt. koronát Szemere Bertalan, Grimm és Lovody társaságában 1849. aug. 17-én ideiglenesen az Alexiovits-féle házban Orsován, aug. 20-án pedig az úgyn. »semleges területen« elásta. A kérdéses rendőr-tisztviselő neve Boleszny elbeszélése szerint Jazmagyi volt, de ez nem Szemere Bertalantól tudta meg a dolgot, hanem Vargha