Századok – 1890
GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97 - ZSATKOVICS KÁLMÁN: A magyarországi oroszok történetírása - I. közl. 568
570 A MAGYARORSZÁGI OROSZOK E hiányos jellemzésből is meg lehet ítélni az Andrella munkájának értékét a magyarországi oroszok történelmére vonatkozólag, mely abban állt, hogy kútforrást képez a magyarországi oroszok egyházi viszonyaira nézve különösen a XVII. században. Miután pedig ép e század közepén, t. i. 1646-ban köttetett meg az unió, — mit megelőzött a Jaraszovics hírhedtté vált tragicus szereplése és következett a Parthén püspök ellentétesen jellemzett működése, — világos, hogy ezen időszak történelmének megírásával Andrellának, mint fűi- és szemtanúnak, munkája nélkűlözhetlen. Andrella személyéről, mint fentebb is érintettem, keveset tudunk, — de e munkája maga bizonyítja, hogy kartársaival sokkal alaposabb nevelésben részesült, — s hogy így nem csak a középiskolákat végezte el, hanem a bölcsészeti és hittani tanfolyamokat is hallgatta valamely kath. főiskolában, még pedig legvalószínűbben a nagy-szombatiban. A második mű, mely a magyarországi oroszok történelmével foglalkozik s mely hasonlókép kéziratban az ungvári püspöki levéltárban őriztetik, Babilovics Dánielnek »História Dioecesana« czímű munkája. E munkát sem sikerűit olvasnom, — de Duliskovics és Lucskay nyilatkozataiból, valamint az általok idézett helyekből eléggé világos képet nyerhetünk e munka előnyeiről és hibáiról. Babilovics — valódi nevén Babilya — Dániel papi szülőktől Beregvármegye Rákos községében született 1730 táján. Mint kitűnő tehetségű ifjú a gymnasiumi tanúlmányokat Ungvárt, a bölcsészetet, melyből tudori rangot is nyert, Győrött, a theologiát pedig Nagy-Szombatban végezte. Fölszenteltetése után előbb Ugocsa vármegyében nagy-szőllősi, 1761-től pedig Beregvármegyében orosz végi lelkész volt. Mint ilyen 1766-tól 1772-ig egyúttal az Olsavszky Manó által alapított munkácsi papnevelő iskolában az erkölcstant tanította. A püspökké kinevezett Bacsinszky András azonnal, t. i. 1772-ben, magához vette Ungvárra Babilovicsot, mint gyóntató atyát, ki is ez állását 23 éven át, t. i. 1795-ben bekövetkezett haláláig viselte. Eentérintett művét, — mely azonban csak látszólag Munkács-egyházmegye történelme, valóságban pedig minden, a magyarországi oroszok múltjára vonatkozó s általa ismert adat gyűjteménye, — Babilovics mint püspöki gyóntató írta s így szolgálatára állott úgy a püspöki levéltár, mint pedig az eltörölt ungvári jezsuita collegium gazdag könyvtára. Ha ehhez hozzá-