Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - II. közl. 544

THEI.EKESSY MIHÁLY. 553 men kívül nem hagyva felesége hozományát, melyet azonban minthogy a Szunyogh és Listius nemzetség birtokainak egy tekintélyes része az örökös tartományokban feküdt ') — csak részben vehetett kezéhez : Thelekessy Mihályt, lia nem is épen az ország, de mindenesetre amaz országrész legvagyonosabb főnemesei közé számithatjuk. Ingatlanának értéke bizonyosan kitett 2—300 ezer forintot, a mai értékhez viszonyítva tehát körülbelől 2—3 milliót.2) Ez ugyan elenyésző csekély Dobó Ferencz, Báthory István, a Thurzók vagy Illésházy István vagyonához képest,3

) de még sem közönséges dolog abban az időben, a minthogy napjainkban is számot tenne. Jövedelme azonban épenséggel nem állott arányban fekvősége értékével. Örökös pénzzavarban volt s ha valami rendkívüli dolog adta elő magát, nyakra-főre kölcsönhöz folyamodott s még felesége arany-ezüst míveit is zálogba vetette.4) Igaz, hogy Trencsény vármegye sem Kanaán földje, s a mi búzája, bora más jószágain termett, jobbára elkölt a ház szükségére, az pedig nem jutott eszébe, hogy szarvasmarha kereskedéssel foglalkozzék, mint Illésházy és rajta kivűl sokan, az is bizonyos, hogy szeretett bőven költeni, különösen a táborozások alatt, s »fö-lovakat«, drága paripákat tartott istállójában 5) : de jövedelme apadásának legfőbb oka még is csak a rosz gazdálkodásban, s szolgáinak hűtlen sáfárkodásában rejlett. Maga nem nézett utána semminek, s még fogalma sem igen volt arról, hogy lehetne jövedelmét megkétszerezni, a mi különben nem is olyan könnyű mesterség mint talán sokan hiszik, főleg ha *) Thelekessy özvegye Szunyogh Juliánná nyugtatványt ad arról, hogy Listius János az austriai javakból kielégítette öt. Esztergomi főkáptalan : Lib. 10. anno 1603. fol. 845. Szunyogh János báró megvette 80 ezer forintért a Schaffgotseh-család Sziléziában fekvő biliczi uradalmát. Nagy Iván. Magyarország családai X. 891. 1. 2) A ledniczei uradalmat 104 ezer forintért szerezte meg a fiscustól 1601. márczius 29-én Dobó Ferencz; az özvegy hitbérében meghagyott rovnai kastély, továbbá Sztrezenicz, Rovna, Rostina és Nagy-Breznicze később külön alku tárgyát képezték. Az adománylevél orsz. Itár. Lib. Reg. IV. 362. 3) Illésházy gazdagságára nézve lásd: Károlyi Árpád: Illésházy István hütlenségi pere. Budapest 1883. Báthory István vagyonára Századok 1890. 124. lap. »Dobó Ferencznek csak pénze mai-adott 400 ezer forintnál több.« Szamosközi Tört. maradv. IV. k. 174. 1. 4) Orsz. Itár. N. R. A. fasc. 123. nr. 13. 5) Egy alkalommal is bizonyos »mánthovai lovat« 225 fton s két paripán adott el. A »fő-ló* nemesvérűt, a »paripa« csődört jelentett abban az időben. Századok. 1890. VII. Füzet 36