Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - II. közl. 544

THELEKESSY MIHÁLY. (1576—1601.) MÁSODIK KÖZLEMÉNY. Pozsonynak két nevezetessége volt : a kamara, mely állandóan ott székelt, s az országgyűlések, melyek többnyire ott tartattak. Amaz törvénytelen túlkapásai miatt gyűlöletes a nemzet többsége előtt, ez alkotmányos ellenőrzéséért igen kellemetlen intézmény a zsarnok hajlamú uralkodó szemében, melytől szívesen megszabadult volna. De ha a kamarára nem örömest mentek az emberek, az országgyűlésre nem mehetett mindenki. -— Különben is itt csak a főurak, zászlósok, főpapok ösmerhették meg színről színre egymást, mert a nemesség követek által vett részt a tanácskozásokban s a személyesen meghívottak száma igen kevés volt. — De tekintet nélkül arra, mennyi időnek kellett elmúlni, míg az országgyűlés nemzeti életünk legfontosabb tényezőjévé emelkedett ! Bizonyos szűkebb körben az embereknek egymással való érintkezése még elég sűrűnek mondható. Yármegyegyűlésen, »hévvizek «-en, jószágokba való iktatások, sokadalmak, törvényes actusok, keresztelők stb. alkalmával összegyülekeztek a szomszédok, lakadalmak, temetések alkalmával rendesen a környék, néha az egész országrész nemessége is összesereglett, de egy általánosabb központ hiányát úgy állami, mint társadalmi életünk nagyon érezte s műveltségünk fejlődésének is legfőbb akadályát ez a körülmény képezé. Még leginkább a csatamező szolgált ebben az időben a társadalom — esetről esetre változó központjául. A personalis insurrectio, a nemesség személyes felkelésének elrendelése — a mit ma »általános mozgósítász-nak mondanának — az ország minden részéből összegyűjtötte a kiváltságos osztály fegyverfogható tagjait, a bandériumot vezető zászlós urakon