Századok – 1890

Értekezések - Dr. HUNFALFY PÁL: A magyar nemzeti krónikák - III. közl. 537

A MAGYAR NEMZETI KRÓNIKÁK. MÁSODIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. — IV. »A székely nemzet nevét Kézai Simon krónikájában Zacul, a bécsi képes- és a pozsonyi krónikában Zecul, Thuróczinál Sekel, a váradi regestrumban Seecul (centuria Sceculzaz és villa Seecul), Béla király névtelen jegyzőjénél, a budai krónikában és okleveleinkben a XIII. század elejétől fogva Siculus alakban találjuk« .... »Hogy a Siculus név csak a tudósok által volt használatba véve s nem a soha sem létezett sziköl, vagy sziköly kiejtés után alakúit, arról meg vagyok győződve ; ellenben bizonyosnak tartom, hogy a föntebb elősorolt többi változékok az életben használatban volt szakol, széköl, székel, vagy lágyítva szakoly, széköly, székely kiejtéseknek felel meg. A magas és mély hangú szakoly és székely éppen úgy viszonylik egymáshoz, mint a magyar és megy er, család és cseléd, kavar és kever stb. szavainkban.« így Szabó Károly a »székely« nemzeti névről a »Századok« 1880., 5. füzetében. »Annak a név eredetének és jelentésének kimagyarázását többen többféleképen kisérlették meg, nézetem szerint, így folytatja Szabó K, mind szerencsétlenül. Werbőczy és mások a székelyek latin Siculus nevét a Scytha-val hozván kapcsolatba, - mert a székelyeket skytháknak tartják vala — azt gondolták, hogy az a Scythulus-nak némi megrontása« stb. stb. A Siculus név a latinúl író krónikásoknál és történetiróinknál az ismeretes latin siculus (siciliai lakos vagy ember) után. kapott fel, mire a székel szónak hosszú e'-je csábíthatta őket A Kézai Simonnál előforduló Zakulus, Zakuli tekintetet nem érde-Századok. 1890. VII. Fűzni. 35