Századok – 1890

Tárcza - Magyar Történelmi Társúlat - 465

466 UÜNFALVY PÁTI. Mit bizonyítanak ezen székeli helynevek ? Azt, hogy az illető helységek a magyarok keresztyén korában, még pedig a szent királyok icleje után keletkeztek. A székel nyelv és székel helységek nevei a legrégibb és leghitelesebb documentumok az erdeli székelség honnan és mikor támadásának. Szabó Károly leginkább abból, hogy a királyi fiskusnak semmi joga sem volt székel örökséghez, azt következteti bátran, hogy a székelség már megvolt, mielőtt a magyar királyság támadt; a miből egyéb rendkivüliség is folyna. Talán felvilágosítást adnak a következők a magyar Corpus Jurisból : Az 1542. évben tartott pozsonyi országgyűlésnek 33-dik ezikke azt mondja : Bona Communitat.i donata, cum haeredes eorum nunquam defleiant, ad Fiscum Regium nullo unquam tempore devoluantur. Az 1638 : 35. §. 3. így szól : Neque bona civitatum (quae juxta articulum 33. anni 1542. nullo unquam tempore ad Fiscum Regium devolvuntur) per quoscunque impetrentur, impetrataque pro non impetratis habeantur. Az 1644: 16. »In facto caducitatis et defectus seminis eaedem civitates in antiquis ipsarum et longo usu roboratis juribus conserventur ;') bonaque ipsarum civilia in casu eiusmodi caducitatis et defectus seminis non in fiscum Suae Maiestatis, sed in fiscum civitatum devolvantur. §. 1. In nota tarnen infidelitatis ipsarumque civium artic. 87. anni 1647. praeteritae diaetae observetur. Mit rendel hát ezen czikk ? 1647 : 87. Si qui in fundis territoriisque liberarum regiarumque civitatum et oppidorum haereditates tenentes et possidentes crimen laesae Maiestatis vel notam infidelitatis quocunque in casu incurrant, extunc haereditates eorundem non in ipsius civitatis, sed ad fiscum regium, instar bonorum aliorum notam incurrentium eo facto devoluta collationique regiae subjectae esse dignoscuntur. §. 1. Niliilominus tamen donatarii tales haereditates in civitatibus et oppidis, territoriisque eorum existentes jure civili possideant. íme 1638-ban a magyar országgyűlés még azt tartja vala, hogy a városbeliek birtokai soha, semmi szín alatt, a királyi fiscusra nem juthatnak. Tehát a királyi fiscusuak még 1638-ban semmi joga sem vala városbeli birtokhoz. így volt-e az 1638-ig a székely birtokkal is ? lításból nem is lehet bármit is következtetni a székelyek viszonyára a hunokhoz.« Látja az olvasó, hogy egészen mást írtam, mint Szabó Károly az idézett helyből kiolvas és kiért. S bátran kérdek minden ítélni tudó és ítélni akaró embert : igazat írtam-e vagy nem ? ') Valahányszor ilyen kifejezés fordul elő székel documentumban, abból Szabó K. a királyság előtti kort érti ki mindannyiszor.