Századok – 1890

Értekezések - PETTKÓ BÉLA: Olasz emlékírat Bethlen Gábor megbuktatásáról. Fordításban közli 144 - PETTKÓ BÉLA: Egy magyar vers 1670-ből 425

TÖRTÉNETI IRODALOM. 431 Mindnyájan távol voltak attól a gondolattól, hogy leveleiket majd egy nagyobb közönség, az egész ország olvassa; következő­leg nem is törekedtek arra, hogy az epistolához, mint irodalmi műfajhoz, valami hasonlót alkossanak. A levelezésnek magas irodalmi értéke nem is ebben kere­sendő, hanem épen hímezetlen voltában — mint Arany László mondja. E levelek - írja Arany László — »módot adnak bepil­lantani íróik lelkébe, megismerni jellemöket, hajlamaikat, kedélyök hangulatát, terveiket, törekvéseiket, leplezetlen gondolkozásukat az irodalmi irányok, pártok, nézetek, felfogások felől, megismer­kedni magán-életök viszonyaival s kölcsönös baráti érzelmeik és kötelékeik természetével.« Valóban erre nincs megbízhatóbb eszköz a magán levél­nél, a melyben az író legőszintébben kitárja egész benső világát. De hívebb, nagyobb fontosságú commentár sincs műveik meg­értéséhez, egyéniségük megismeréséhez, irányaik megjelöléséhez, eszméik méltánylatához, mint bizalmas levelezésök, a melyben legrejtettebb gondolatukat sem leplezik el, mert a meghitt baráti szív előtt semmi titok nincs. Szóval a legfontosabb irodalomtör­téneti adatokat nyújtja, a melyeknek kritikai felhasználása min­den adatnál hitelt érdemlőbb. Ha e gyűjtemény pusztán csak magának Arany János­nak bizalmas vallomásait tartalmazná : úgy is megbecsülhetetlen értékű volna — magára a híres költőre. így azonban, mert a köréje csoportosúlt irodalmi férfiak mind viszonozzák barátságát, mind őszintén feltárják bensőbb világukat : a gyűjtemény becse még sokkal nagyobb. Valódi mozaik-darabkákat talál bennük a magyar szellem történetével foglalkozó, a melyeket századunk vívmányainak, a magyarság kifejlődésének nagy épületébe két­ségtelenül megillető helyökre fog illeszteni. A felbuzdulás, a moz­galom heve, a catastropha utáni gyászos évek, a felszabadúlt nemzet munka-napjai, a zsibbadtságát levetkezett szellem bát­rabb működése s önállósága, majd az alkonyat lemondása adják meg azt a keretet, a melyben a szóban forgó levélírók hangulata, lelkiállapota, világnézete forog, mely jóformán egy a nemzet han­gulatával, világnézetével. A neki hevűlés, a fiatal ember tervezgetése, készülődése a pályára, a melyet még nem ismer, csak homályos sejtelme van dicsőségéről és izgalmairól ; az ébredező genie, mely nyugtalanúl érzi magát, mint a Laczfi nádor csapata elé bámuló Toldi — s mely önerejének tudatára kezd jutni és tanulmányokba mélyed, a melyek nem mutatnak ugyan még teljesen határozott irányt, de egy forrongó nagy tehetség próbálkozásait jelölik ; a tervez­getett új s a meglevő kenyérkereső pálya közti ellentétekkel való

Next

/
Oldalképek
Tartalom