Századok – 1890
Értekezések - Dr. HUNFALFY PÁL: A magyar nemzeti krónikák - I. közl. 377
384 IIUNFALVY PÁL. követje által bemutat. x ) Ezek a kiváltságok hamisak voltak ugyan ; de afféle koholás nem látszik vala akkor véteknek, mint most ; Pilgerint senki sem kárhoztatta e miatt. A buzgó püspök másképen is érdeklődött az új ország iránt, talán avval is egyházi tervét elő akarván mozdítani. Osszegyűjteté s latin nyelven iratá le a német mondákat, melyek a burgundok és hunok közt folyt történeteket elbeszélik. A kor annyira távol vala minden kritikától, hogy a monda Pilgerint nagybátyjává teszi Krimliildnek és atyafi testvéreinek. Meghallván a püspök, hogy kis huga Krimhild nagy kisérettel kelet felé utazik, mert Attilához megyen férjhez, egész hadastúl eleibe lovagol s élelemről és szállásról gondoskodik a keleti tartomány (Osterland) határáig. Mautern (Mutarem)-ben búcsúzik el kis húgától. Midőn Attila magához hívatni sógorait, Wormsba küldi hegedűseit vagy regőseit, azok is Passauban szállanak meg Pilgrimnél, a ki örül azon, hogy majd megláthatja kis-öccseit. »Csak láthatnám magamnál — szólt püspök Pilgerin — Mily örömmel fogadnám e drága véreket ; Hozzájok a Rajnához én el nem érhetek.« Szóval »A passaui püspök, Pilgerin, öccséihez való jó szíve szerin' leirata e gyász mesét, hogy tudja minden, hogy esék ; latin betűkkel még pedig, ezt mindenek elhihetik. A mint kezdődött s eredett, mind végig a történetet ; a hősök gyász történetét, hogy mind rakásra öleték : azt sorba úgy leírta mind, maga s világ tudásakint, Konrád mester iró diák. Azóta aztán átírák, s megvan németül is a dal. Olvassa agg és fiatal, s jól ismerik mind a regét, mely majd vidám, majd bús setét. De minek mondjsm ? itt van az : e dalnak neve : » A panasz.« s) A Konrád mesternek latin szerkesztését 1140. tájban Linz vidékén birtokos egy Kiirenberger nemzetségéből való lovag önté azon versszaki alakba, melyben a Nibelung-ének hozzánk jutott.3 ) ') Pilgerinus Laureacensis de Conversione Hungarorum ad Benedictum VII. P. P. Endlichernél : Berum Hungavicarum monumenta Arpadiana. a 131 — 133. lapján. Pilgerin hamisításait teljesen kimutatja Dümmler ezen munkájában, Pilgrim von Passau und das Erzbisthum Lorch. Leipzig, 1854. ») Szász Károly, Nibelung-ének XVII. XVIII. 8) Wir dürfen mit grösster Wahrscheinlichkeit einem österreichischen Kitter um 1140, aus dem Geschlechte der Kiirenberger, die in der Gegend um Linz an der Donau sassen, als denjenigen betrachten, der das Epos in
