Századok – 1890

Értekezések - Dr. MÁRKI SÁNDOR: A középkor kezdete Magyarországon - I. közl. 311

MAGYARORSZÁGION. 323 frank hatás teljes elmúlása után olvadtak bele részént a magyar, részént a szláv népbe. Az avart, mint független népet tehát a középkor eszméi meg nem hódították s ha érintették is egyes töredékeit, intézményeit, erkölcsi és társadalmi életét át nem hatották. A középkort nem ők vezették be hazánkba ; de járúltak jellegének megadásához ; mert e »daliás időket« fegyelmezett lovassággal ajándékozták meg. Valóban nagy feladat volna megrajzolni Magyarországnak IX. századbeli akár ethnographiai, akár politikai térképét ; pedig, míg Béla király névtelen jegyzőjének tekintélyét meg nem ingatták, úgy látszott, semmi sem könnyebb annál. A Duna-Tisza közében, szerénte bolgár fejedelemség alakúit, bolgár és szláv alattvalókkal. A Maros, Kőrösök és Szamos vidékén kazárok, Erdélyben oláhok és székelyek, a Maroson túl bolgárok hegemóniája mellett kúnok és oláhok, a Dunántúl frankok, az éjszaknyugati fennföldön tótok alapítottak, vagy készültek álapítni birodalmat. Igaza volna tehát a szláv közmondásnak, hogy »elvesztek, mint az obrik« (avarok). Mert róluk, kiknek országa 843-ban is szerepel a verduni szerződésben, kik Alsó-Pannoniában még 870 táján is a frankok adófizetői, szó sincs ebben a hely- és néprajzban. Azonban, úgy látszik, még sem érdemel az oly megvetést, mint a milyenben újabban részesítik; és pedig annyivalkevésbbé, mert a Névtelen Jegyző elméletére tett bírálatok néhol, a szigorú történelem álarcza alatt, még nagyobb képtelenségeket csempésztek be a történettudományba. S ha megbotránkoznak azon, hogy ő egy, az Al-Dunától az Éjszakkeleti-Kárpátokig terjedő szláv birodalomról beszél, és pedig oly időben, midőn hazánkban vajmi kevés segédeszköze lehetett még a történet-kutatásnak; bizonyosan még nngyobb tévedést követnek el, mikor sok ezer kötetből álló könyvtárban regélnek egy szláv hűbéres fejedelemségről, melyet a Balaton partján alapított volna Privina, holott ily hűbéres lierczegséget csak a Szávába ömlő San folyó mellett, Stájerországban kereshetünk. Az oláht kivéve, melynek betelepedése még vita tárgya, nincs egy, a Jegyző által említett nép sem, melynek nyomait nem találnók Magyarországban. Valóban voltak itt bolgárok, ha nem is oly számmal és hatalommal. Kubrát, az onogur bolgárok fejedelme fölszabadítá hazáját 634-ben az avar khágán uralma alól s Heraclius császár támogatásával megveté Bolgárország alapját; üai azonban meghasonlottak egymás közt, részekre szakították az anyaországot. Az egyik, Asparuch ugyan 678-ban legyőzött 7 szláv törzset s erőssé tette a dunamenti Bolgárországot ; egyik öcscse azonban 21*