Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Die Rumänen und ihre Ausprüche írta Hunfalvy Pál - I. közl. 249

264 TÖRTÉNETI IRODALOM. 2-49 zetségek főnökei is eredetileg örökölték méltóságukat, nem választás útján kapták ; mert ugyanazon író szerint a birói méltóság is öröklés litján ment másra. Minden ősviszonyban uralkodó az öröklés elve, mert mind nemesek ; a választásra a társadalmi viszonyok megváltozása nyit útat, ba az egyén a nemzetségi jogon felül emelkedett. Minthogy a székelyeknél a nemzetségi alkotmány volt érvényben, nekik nagyon korán, mikor a közönséges magyarnál a régi szokás még nem veszett volt ki. kellett a határokra kitelepíttetni. Hunfalvy a szék szóból etymologia útján magyarázza ki, a székely nemzeti nevet, a mi századok óta létező s derivatiót és analysist nem igénylő történeti tény, a minő a germán, frank, angol sat. nemzeti név, s azt tetszése és saját nyelvtani elméletei szerint székel-i-vé változtatja, az így átalakított szóból annak határszéli lakos jelentését következteti, mely szóból a latin diplomatiai nyelv Siculus-t csinált, — mondja Hunfalvy — s ezzel megnyitotta a tudós nyomozódások zsilipjét, oly férfiak részéről, a kik nem birtak történeti kritikával és nyelvismerettel. E szerint a székeli-ek — Hunfalvy szerint -— mint határőrök kezdetben laktak Sopron és Pozsony nyugati magyar vármegyékben is; még a XV—XVII. században is voltak ők találhatók északi Magyarországban mint magán uradalmak lovas kerülői (Uberreiter). De csak Erdélyben maradtak fen, csak ott jutottak nagy politikai jelentőségre. Hunfalvy Pál a székelyekről előadott ezen történeti és nyelvészeti fejtegetéseiről, ha időm és érkezésem lesz, valamikor én is irai akarok; itt Szabó Károly : Királyi telepítvényesek-e a székelyek ? ') és A székely nemzeti névről2) czímü értekezéseire utalom az olvasót, Ezután a szászok Erdélybe telepítését tárgyalja Hunfalvy, eme végkövetkeztetéssel rekesztve be, hogy sem a magyar honfoglaláskor, sem az országnak székelyek és szászok által való betelepítésekor a római gyarmatosokról vagy utódaikról egy helységnév sem maradt fenn. A régi Dákia neve ezentúl latinúl 1) Látható : A székely mívelődési és gazdasági egylet Maros-Vásárhelytt 1884. évi szept. hó 25-eu tartott Nagygyűlésének Jegyzökönyve. M.-Vásárhelyt sat. 8-r. 19 — 49 11. 2) Századok 1880. évi folyama 404 — 410 lapjain. Lásd ez értekezését is: A magyarországi székely telepesekről. Századok 1880. évfolyama 490—499 11. Vesd Össze Hunfalvy Pál: .4 székelyek czimü 1880-bau Budapesten megjelent müvével és : A székelykérdéshez czímü értekezésével. Századok 1881. évfoly. 97. 193. 11.