Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Die Rumänen und ihre Ausprüche írta Hunfalvy Pál - I. közl. 249

TÖRTÉNETI IRODALOM. 265: Transilvania, a mi, mint az Ultrasilvania is a magyar Érdél után képződött, a Siebenbürgen név pedig Cibinburg-hó\. s az ország ezentúl e két néven fordúl elő. IY. Rómaiak, rumünek, szlávok, bolgárok a Dunától délre. Itt Hunfalvy a Traján-rél nevezett Dákiából az addig Moesia és Dárdánia nevet viselt Aureliani Dákiába kiköltözött római gyarmatosokra tér át, mely az V. század elejéig tartott. Elmondja, hogy a Hamus-félszigeten a kivándorláskor főkép thrákok és illyrek laktak. Az első néven az első századokban a getákat nevezték, a kik a dák névről voltak híresek. Mellettök s velők együtt laktak a mysiaiak, triballok sat., a kiknek a nevét a későbbi byzanti tudósok a szerbekre vitték át ; végre a Timok folyóról nevezett timachok, szintén egy szláv törzs. Leghatalmasabbak voltak azonban a keleten lakó thrákok, a déli illyrek, a kiknek utódaik az albánok, ez, a pyrenaeusi félsziget bask népével egyik legrégibb népe Európának; ezután Aurelián Dákiája felosztását adja, kimutatva, hogy az közép és parti Dákiára volt osztva, hogy ott a római fenhatóság alatt a kereszténység hamar eltei'jedett, a latin nyelv használatba jött, Róma helyett a kereszténység központjává Constantinápoly és a Balkán-félsziget lett, a mi a népek elrómaiasodását (Romanisiren) nagyban előmozdította, a püspökök latinúl irtak és prédikáltak, a conciliumok nyelve latin volt, a thrákok a bessek neve alatt utoljára vették fel a kereszténységet, de azzal nemzetiségök is megszűnt s szintén elrómaiasodtak ; a római Itinerariumokon az illyr neveket latinok váltották fel, a görög elnevezések eltűntek. Az egész keletrómai birodalom római jelleget vett fel, s a görögöt csak a művelt osztályok közt és a nagyobb városokban beszélték. Priskus is tanú, hogy 447 körűi, sőt már az előtt egy századdal a latin nyelvet e tájakon nagyobb számban beszélték, a görögöt ellenben csak tengerparti lakosok. Justinián alatt azonban — írja Hunfalvy — a ki kétségkívül szláv eredetű volt, már az általa helyreállított kastélyok közt sok szláv nevű fordúl elé, a gótkokkal és húnokkal szövetségben szláv hadcsapatok harczoltak, a császár fővezérei is szlávok voltak, a kik az 500-ik év körül önálló hadi sorokban fegyveresen kerestek magok számára új lakhelyet a birodalom tartományaiban; 493. betörtek Thraciába, 517. Macedóniába, Epirusba, Thessaliába, 548. Dyrrachiumig hatoltak, 558. az egész Hämusfélszigetet ellepte a szlávok és nem szlávok szörnyű rohamárja. Justinián uralkodása vége felé feltűntek az avarok s a szlávok nagy részét meghódították, de ezek szövetkezve az uj hódítókkal, bár olykor vereséget is szenvedtek, 587. Hellásba berontottak, megtelepedtek s hazájukat Byzáncztól függetlenül