Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Die Rumänen und ihre Ausprüche írta Hunfalvy Pál - I. közl. 249

TÖRTÉNETI IRODALOM. 251: A második szakasz I. része a nyelv bizonyságtételeit adja elé a belső történet megvilágítására, a II. rész ugyanazokat a külső történet megvilágítására. A harmadik szakaszban elő van sorolva : a névtelen jegyző, Bonfini Antal, Gibbon, Thierry Amadéé, Kiepert Henrik, az erd. oláhok 1791. évi kérvénye, Sinkai Sinka György, Laureanu Tribonián, Kogolnicano Mihály, Petriceiku Hasdeu Bogdán, Saguna András, Ureki Gergely, Hur krónikája, Jung Gyula, Piê László József, báró Hurmuzaki Eudox, Maurer Ch. P. külön­böző nemzetiségű íróknak és tudósoknak az oláh származást illető nézetei és elméletei. A negyedik szakasz részei fennebb említve voltak, a tolda­lékkal együtt. Előszavában író maga kinyilatkoztatja : »hogy műve egy szakasza sem meríti ki tárgyát, mindenik inkább csak az esemé­nyek irányát jelöli meg ; de meg van arról győződve, hogy minden ezután kinyomtatandó adat és felfedezendő oklevél ez irányt iga­zolni fogja. Bármily vonszó és tanúságos a Duna melléki tarto­mányokban és Erdélyben létező római feliratok tanulmányozása, az oláhok vagy románok igazi történetére semmi befolyással nem lehet ; mert e történét a Duna északi felén az oláh nyájlegeltető pásztoroknak az elhagyott vagy puszta birtokokban megjelené­sével kezdődik, s mutatja, hogy lettek idővel belőlük földmivesek s azon vállalkozókból és kenézekből, kik e pásztorokat megtele­pítették, nemes emberek és földesurak. Az ide tartozó adatok a rumän történet alapjai.« A Bevezetésben (1 — 4.11.) Hunfalvy néhány történeti tény­ben, egy román író nyilvános előadásában, a másiknak könyvbe foglalt földrajzi tanaiban a román képzelt egységes állam egész elméletkörét és politikai ábrándvilágát tárja fel. Abból — úgy­mond ő — hogy a román királyt 1881. Magyarország primása koronázta meg, hogy 1841. — egy politikai lap közlése szerint — Niphon oláh főpap Magyarország és Oláhország metropolitan a helyettesévé neveztetett ki, 1875. egy moldvai más főpap Románia metropolita-primásává, illetőleg Magyarország és Oláhország Metropolitájává, átalában, hogy Oláhország e régi okiratokban sokszor fordul elő Ungro-Valachia név alatt, az oláhok ez orszá­gokban való saját nemzeti egységüket s régi jogosultságukat látszanak következtetni. Idézi továbbá szerző Cipariu Timothé balázsfalvi gör. kath. kanonoknak 1867. aug. 1. a bukaresti tudományos akadémia megnyitásakor tartott felolvasása azon részét, a hol az nyilván kimondja: »hogy a román nemzet e naptól kezdve közmiveltségi tekintetben egy testté lesz. A román hazát (Patria Romana) és •

Next

/
Oldalképek
Tartalom