Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Die Rumänen und ihre Ausprüche írta Hunfalvy Pál - I. közl. 249

•252 TÖRTÉNETI IRODALOM. 2-49 román nyelvet eddig elnyomták a hunok (érti a magyarokat), szlávok, törökök és mások. Most meg van kezdve a haza és nyelvfelszabadítása ; de csak megkezdve, végrehajtva nincs. Nekünk — mondja a felolvasó — folytatnunk és he kell végeznünk. A haza teljes felszabadítása Románia államférfiainak feladata. Meg vagyok győződve, hogy azok a szent küldetést be fogják tölteni, és a román haza elvégre szabaddá lesz.« Hunfalvy itt egy másik rumän tudósnak, iskolakönyvűl használt műve alapján meghatározását adja annak, hogy mik alkotják ezt a román hazát (Patria Eomaná-1). Trebonian Laureanu bukaresti egyetemi tanár: Dákiaföldrajza czímű 1882-ig három kiadást ért könyve szerint ezek : Máramaros, fővárosa Munkács, római neve szerinte Montis Castrum, románul = Moncastru; Crisiana, így nevezi a Kőrös-folyam vidékét, nagyobb városai •Szathmár, Nagyvárad, Belényes, Laureanu szerint Urbea-mare, &atu-mare. Belényesről nem tudván, hogy az nevét a bölényről kapta, s ő románizálni képes nem lévén, elnevezte Beiusiu-nak ; Temesiana, a Temes víz vidéke ; Transilvania, itt Laureanu Szebenből Sabiniu római coloniát csinál, Offenbányából Avfidena sámliit név hasonlatára Aufena román helynevet ; Nyugati Románia (Romania Australe) az egykori Oláhország; Keleti Románia (Romania Orientale) az egykori Moldova ; Bucovina, Bessarabia = együtt 5660 gegr. • mérföld és 11.450,000 lélek teszi tehát Cipariu és Laureanu román hazáját. »Arumänek — arany álma — a Republik Ploiesti czimű rumän politikai lap szerint — az, hogy egy hatalmas rumän birodalmat alkossanak, mely a Dnisztertől a Tiszáig, a gallicziai határoktól a Dunáig terjed, s mely Bessarábiát, Bukovinát, Erdélyt, Moldáviát és Oláhországot, és a Temesi-Bánátot mind foglalja magába, mert mindez országokban meg van a faj, nyelv, erkölcsök és érzület egysége, ezért egészen logikai következmény az, hogy a politikai egység is visszaállíttassék. Ez az a korona — mondja hangsúlyozva e lap szerkesztője — melyet mi királyaink és vezéreink fejére akarunk tenni, tiz millió latinnak koronája, oly országok lakosaié, melyek még negyven milliót képesek táplálni.« A Romania libera czímű lap pedig 1881. jul. 21-ki számában az ország és Románia kormánya figyelmét arra hívta fel, hogy tekintetöket ne fordítsák Bolgárországra, de a Kárpáton túli országokra: »minthogy minden román egyesülése önmagától értetik stb.« »A tudatlanság és rosszúl értesűltség mindenütt oly előítéleteket szül —jegyzi meg Hunfalvy — melyek a tudományba is befészkelik magukat ; s ha egyszer meggyökereztek, bajos őket onnan kiirtani. Mert a megszokott előítéletek iránt való elfogultság az önkényes meghamisításoknak is oly barátságos hajlékot