Századok – 1890

GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97 - DR. WENZEL GUSZTÁV: A Frangepánok Magyarország történetében az Anjou királyok korában - I. közl. 193

A FRANGEPÁNOK MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉBEN S ugyanazon 1323. évben Frangepán Frigyes kérésére Róbert Károly november 6-án (octavo idus Xo vem bris) új pecsétje alatt a család részére erősítette meg IV. Béla királynak Segnia városát adományozó 1250-ki és 1260-ki privilégiumait, melyeket már előbb (1322. V-o idus Octobris) régibb pecsétje alatt megerősített volt.1) Kétségtelen, bogy a király ezen privilégiumokkal Frangepán Frigyes érdemeit jutalmazta meg, ki viszont ezen túl is neki rendkívül hasznos szolgálatokat tett. így névszerint Horvátországban, az akkori válságos viszonyok közt, a király leginkább az ő segítsége által támogatva 1326. a lázadókat féken tartotta.2) S itt szó nélkül nem hagyhatom azt a kényes állást, melybe a Frangepánok mint magyar főurak és birtokosok a velenczei köztársasággal szemben főleg akkor jutottak, mikor a két állam közt háború vagy legalább feszült viszony támadt. Yelencze irányukban a legtúlságosabb követelésektől sem tartózkodott ; másfelől pedig a magyar király szintén kívánta tőlök azt, mivel a magyar koronának tartoztak. S ezen kényes állás már Frangepán Frigyessel kezdődik, kitől — mivel folytonos összeköttetésben volt Róbert Károly udvarával és a magyar főurakkal — a dogé a királyról és Magyarország ügyeiről értesíttetni kivánt, a mint azt p. o. ennek egy 1332-ki leveléből látjuk, melyet Dandolo Ferencz velenczei dögéhez írt.3) Később azonban a velenczei kormány a Frangepánoktól olyanokat is követelt feudális szolgálatok gyanánt, a miket ezek, mint magyarországi főurak, teljesíteni képesek nem voltak. I. Lajos király velenczei háborúja alkalmával ezt látni fogjuk. Frigyesnek három fia közül Miklósról, ki kezdettől fogva Velenczének nem csak hódolt, hanem a köztársaság szolgálatában is állott, s abban maradt akkor is, mikor Yeglia már a magyar koronának volt átengedve, itt szó nem lehet, mert magyarsigilli nostri dupplicis munimine roboratas. Datum stb. a. d. 1323.« A inéi; kiadatlan eredetije a m. k. országos levéltárban. — Dreznik vármegyére nézve, v. ü. Pesty Frigyes, Az eltűnt régi vármegyékről II. köt. 394. 1. ') Az 1323-iki okmány eredetije az országos levéltárban. 2) »Cum exercitu Regis Hungáriáé suas copias ad proceres quosdam Clirobatiae subiugandos coniunxit.« Farlati Illyricum Sacrum Y. k. 303. 1. — L. Modi «s Mihály, De gestis Romanorum Imperatorum et Summorum l'ont ificum 28. fej. — Pray, Annales Regum Hung. II. k. 20. 1. 3) Wenzel, Anjoukori m.-dipl. emlékek I. köt. 301. 1.