Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Báthory István országbíró végrendelete 124

VÉGRENlUCIiKTK, 127 A dolog azonban nem úgy történt, mint ezt az országbíró remélte s ama korban különben nem szokatlan vallásos túlbuzgóságában végrendeleti megbízottjainak megparancsolta. Mert fönmaradt bizonyos Ecsed várában talált egyházi ruhák és eszközöknek 1615. február 1-én készült összeírása,]) és alapos okunk van hinni, hogy az, a Báthory István végrendeletében említett, de egyenként fel nem sorolt »régi papi öltözetekre«. vonatkozik. Történt ugyanis — a mint ezt Bunyitay Yiuczének a váradi püspökségről írott jeles munkájában olvasom, — 2

) hogy Forgách Ferencz esztergomi érsek értesülvén, miszerint az ecsedi várban nagyobb mennyiségű egyházi ruhák és eszközök hevernek, ajánlatot tett a királynak, mint Ecsed akkori birtokosának, hogy azokat megveszi. Ennek következtében Bessenyei János küldetett ki, s 1615. február 1-én osztopáni Perneszi Gábor ecsedi kapitány, Czeglédi János odavaló pap s a várbeli tisztek jelenlétében leltároztatta az öt ládába rakott kamuka, selyem, bársony, hímzett aranyos, gyöngyös egyházi ruhákat, Forgách Zsigmond felsőmagyarországi főkapitány pedig a kamara meghagyásából Kassára szállította. Időközben az esztergomi érsek meghalt ugyan, de nagynevű utódja Pázmány Péter visszaszerezte az egyháznak a roppant értéket képviselő műkincseket, melyek — a mennyiben nem valószínű, hogy Báthory Istvánnak a végrendeletében említett »papi öltözeteken« kivűl más hasonló drágaságai lettek volna, még valószínűtlenebb pedig, hogy ezekről — épen ezekről — az aprólékosságokra is kiterjedő végintézkedésében egyetlen szóval sem emlékezett volna — kétségtelenül azonosok a nagy szekrénybe rakottakkal, melyeknek porát a széllel akarta felszóratni az országbíró. Erre mutat különben az a körülmény is, hogy a leltározás alkalmával egy antiphonarium, két graduale s több egyházi könyvek kerültek napfényre, mikről Báthory végrendeletében is találunk említést. »Az öreg könyveket — így hangzik a vonatkozó rész — metéllyék ki és oszszák iskolákba való gyermekeknek, könyvet belekötni jó lészen.« Bunyitay véleménye szerint az Ecsed várában leltározott műkincsek egy része eredetileg a váradi székes káptalan tulajdonát képezte, melyek annak feldulása után Báthory Miklós és András hűségére bízattak, sőt közöttük — úgymond a tudós szerző — Szent-László váradi székesegyházának eltűnt szerelvé-1) Közölte Majláth Béla: Egyház-művészeti lapok 1881. évf. 1051. 2) A váradi püspökség története ITT. k. 68 1.