Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Báthory István országbíró végrendelete 124

BÁTHORY ISTVÁN ORSZÁGBÍRÓ VÉGRENDELETE. E végrendelet létezését s némileg tartalmát is már régebb idő óta tudják és ismerik történetíróink. Egypárszor hivatkoznak reá, sőt némely részében ki is van adva,1) tudtommal azonban még eddig senki sem ismertette és használta föl behatóan ezen nagybecsű okiratot, melynek úgy általános, mint műtörfénelmi szempontból rendkívül érdekes adatai valóban komoly figyelmet érdemelnek. A végrendelkező dúsgazdag főúr, ki a 91 oldalra terjedő okiratot elejétől kezdve végéig saját kezével írta,2

) a Báthory nemzetség úgynevezett ecsedi, vagy mint e sorok folyamán látni fogjuk, helyesebben Péterfi ágazatának utolsó férfi sarja, Rudolf királynak hatalmas országbírója, Szathmár, Szabolcs és Somogy vármegyék főispánja volt. Végrendeletét 1603. február 28-án készítette el s két év múlva 1605. jul. 25-én meghalt Ecsed várában.8) Halála előtt kevéssel tört ki a Bocskay mozgalom, melytől eleinte távol tartotta magát s a felajánlott fővezérséget is visszautasította. — De mint buzgó protestáns, nem maradhatott sokáig semlegességben s bár, beteges állapottal lévén, tényleges részt nem is vett a mozgalomban, de tanácscsal és pénzzel segíté a felkelés ügyét. Bocskay ugylátszik nem volt előtte kedvelt egyéniség, de az alkotmány és vallás-szabadság védelmére fogott fegyvert s így az országbíró élete utolsó napjaiban teljes erejéből támogatta törekvéseit. — Különben is már régóta elégedetlen volt a bécsi udvarral személyes sérelmei miatt. Mik lehettek e sérelmek ? — nem ') Appendix ad Catalogum Numorum Hung, ac Trans, instituti nationalis Szechenyiani. Pest, 1810. 129. 1. 2) Eredetije az országos levéltárban N. R. A. fasc. 57. nr. 7. 3) Özvegye 1605. jul. 31-én hívja meg Kapy Zsigmondot, sept. 1-én Báthorban végbemenő temetésére. (N. Muzeum gr. Forgách ltár.)