Századok – 1890
Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Báthory István országbíró végrendelete 124
BÁTHORY ISTVÁN ORSZÁGBÍRÓ VÉGRENDELETE. 125 tudjuk, mert végrendeletében csak általánosságban emlékezik róluk : »Az én kegyelmes uram is, és az egész ország úgymond - nékem megbocsássanak, ha gyarló ember tudatlan is vétkeztem tisztemben. Isten segítségébűi uramnak eddig jámborabbúl szolgáltam,hogysem érdemetlen voltam volna, kiről panaszkodhatnám, de Istenre hagyom, én az igaz szolgálat mellett mit szenv ettem s szenvedek ö felségétől.« Istvánffy is mond olyasmit, hogy bosszút akart állani a németeken s azért csatlakozott a fölkeléshez. De bár személyes indokok többé-kevésbbé befolyásolhatták is őt, tagadhatlan, hogy elhatározásának legfőbb oka a protestantismus sérelme volt. Feleségétől Homonnay Drugeth Fruzsinától gyermekei nem származtak s nagy vagyonát rokonai között osztotta fel, erős hittel kötelezvén őket, a végrendeletében kijelölt feltételek szigorú megtartására. Végrendeletét egy 10 lapra terjedő erős protestáns színezetű theologiai értekezéssel nyitja meg, melynek gyökeres magyarságát azonban a sűrűen előforduló deák idézetek kellemetlenül tarkítják. Ennek utánna temetése felől intézkedik, meghagyván, hogy, bár atyja és édes anyja somlyai Báthory Anna, ki őt »az igaz vallástan feltartotta és nevelte«, Varannón feküsznek, az ő testét a háborús időkre való tekintetből a közelebb fekvő báthori szentegyház sírboltjába temessék x ) pompa nélkül, de rende szerint való tisztességgel. Temetése költségeire pedig, prédikátoroknak, mestereknek, éneklő deákoknak, a jelenlévő szegényeknek stb. 300 aranyat, 300 tallért és 1000 frtot (dutkákban) rendelt, meghagyván, hogy jobbágyait »egy fillér ára marhában se rój jak meg«, lia szinte önkényt adakoznának is. Hogy pedig efelől teljesen biztosítva legyen, később még 200 tallért csatolt ehhez az összeghez, hogy eltakarittatása »más ember siralma nélkül« mehessen végbe. Meghagyja, hogy őt meg ne föröszszék, »majd megfereszt — úgymond — az Kristus az ö vérével«, koporsóján pedig keresztet ne varrjanak, »mert afféle pápai bolondság«, neki nem kell. Áttér ezután az ecsedi tárház fejedelmi kincseinek elősorolására. Legelsőbben pedig drága öltöző ruháiról rendelkezik, mert nem akarja, hogy holta után az ő köntösit Homonnayak vagy más idegenek hurczolják. Hagyta pedig azokat néhány darab kivételével Tatay István nevű hűséges szolgájának árva fiaira, ]) Sírkövére Báthory Gábor a következő sorokat vésette : »Nagylelkű hős, az orthodoxa vallás buzgó védelmezője, a tudományok Maecenasa.« (Wagner: Collect. I. dec. 33. s utánna Szilágyi Sáiulor: Báthory Gábor története 4. 1.)
