Századok – 1890

GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97 - THALY KÁLMÁN: Konstantinápolyi újabb kutatások a Rákóczi-emigratió koráról - II. közl. 102

"l'HALY KÁLMÁNTÓL. 123 igen gyéren szivárgott át az új trónjelölt viddini táborába. ') Ennek többféle oka volt; a császári hadvezérlet s a politikai hatóságok a legéberebb őrködést fejtették ki, a határokat szorosan vigyáztatták, — minek következtében a manifestum példányai alig juthattak be a hazába, s legtöbbnyire elkoboztattak: de ha bejuthattak s elterjedhettek volna is: az ekkor élő nemzedék máiegészen más vala, (nemzeti érzületében nagyot süllyedt, meghunyászkodó kor szülötte és neveltje), mint a szathmári béke előtti ; és végre, Rákóczi József sem volt — II. Rákóczi Ferencz. Károly császár pedig Bécsben 1738. april 29-én ellenmanifestumot bocsátott és hirdettetett ki ország- s táborok-szerte, melyben Rákóczi Józsefet fölségárulónak és országháborítónak nyilvánítván, fejére tízezer forint vérdíjat tűzött ki. Ezenfölül még a római szent-széknél sikerült kieszközölnie, hogy a pápa sept. 5-iki bullájával a trónkövetelőt, mint a »pogány« törökkel szövetkezettet, egyházi átokkal sújtotta. Ily körülmények közt Rákóczi József, — ki a török birodalomba érkezte óta különben is folyvást betegeskedék, - semmi jelentősbet végbe nem vihetvén, küzdötte végig az 1738-iki hadjáratot ; s táborozás közben egynehányszor vérhányástól meglepetve, sorvasztó lázaktól gyötörtén, ez év november 10-én, bolgárországi Csernavodán — az Al-Duna partjain — elhúnyt. S most ott pihen atyja mellett a galatai Saint-Benoît egyházban. A kitől életében el vala szakítva : azzal a halál egyesítette. November 7-én kelt s eleddig kiadatlan végrendeletét a föntebbemlített két ügyirattal együtt fogjuk közölni. Konstantinápolyi 1889. évi kutatásaink eredményéről szóló jelentésünket ezzel fejezzük be. THALY KÁLMÁN. ') Rákóczi József 1739-iki életrajzirója ugyan azt mondja, hogy a fejedelemnek - atyja egykori szárnysegéde Máriássy Adám ezredes, most tábornok által a viddini táboron szervezett — hadereje e nyáron egyforma színbe öltöztetett s pontosan fizetett 6000 főnyi huszárból állott, (153. 1.); azonban, ha e szám nincsen túlozva: akkor e katonaság nagyobb részének aligha magyar szökevényekből, hanem inkább török tartományokbeli toborzott népből kellett kitelni. T. K.