Századok – 1890

GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97 - THALY KÁLMÁN: Konstantinápolyi újabb kutatások a Rákóczi-emigratió koráról - II. közl. 102

THALY KÁLMÁNTÓL. 117 beli József herczeg, kívánata szerint, addigis, míg az alábbírt czikkelyek tartalma foganatba mehet, az ottomán császárság részéről Erdély fejedelméül (Princeps) s Magyarország vezérlőfejedelméül ') (Dux) elismertetik (acceptatur), és hogy Magyarország s Erdély rendei részéről fejedelmül választassák arra nézve részére az ottomán birodalom segélye és pártfogása (succursus et protectio) biztosíttatik s czéljai elérésére segedelem (auxilium) adatik.« Art. II. Miután Magyar- s Erdélyország rendei által a fölűlnevezett fejedelem meg fog választatni : hogy ebbéli fejedelmi méltóságaiban magát erősen és állandóul fentarthassa s megszilárdíthassa, a török császárság részéről folytonosan pártfogoltatni és fejedelmi székében fentartatni fog. És ha valami indigena, vagy idegen, ki a magyar nemzetnek nem kell, más hatalmasságok által erdélyi fejedelemmé vagy Magyarország vezérlő-fejedelmévé tétetnék : ezt az ottomán császárság soha, semmiképen el nem ismerendi, — kivévén, ha valakit a föntnevezett fejedelemhez hasonlót és szintén a fényes porta védszárnyai alatt élőt magok a két ország rendei közmegegyezéssel szabadon választani akarnának ; akkor az ily fejedelmek számára is a jelen cs. szerződés Magyarország s Erdély javára szolgáló czikkelyeinek megtartása biztosíttatik. Általában, Magyar- s Erdélyország lakói szabadságának helyreállítására, jó rendbevételére és fentartására folytonosan szorgalmatos gondviselésünk lészen. Art. III. Ha valamely városok és várak Magyarországon s Erdélyben általunk el- illetőleg visszafoglaltatnak : az ottomán császárság s Magyar- és Erdélyország közt annak idejében tartandó értekezletek döntendik el, hogy melyik várak s városok maradjanak tartozandóságaikkal együtt Török-, melyikek pedig Magyarország vagy Erdély állandó birodalmában. De a magyar lakosság az előbbi categoriába jutó várak elfoglalásában is egyaránt közreműködni tartozik. Annakutána a nem érdekelt hatalmasságok konstantinápolyi követei intézzék el e helyek hovátartozandóságának ügyét véglegesen és igazságosan. E szóval fejezé ki magyarul az 1705-iki szécséuyi országgyűlés a latin Duxot, s így kasználá II, Rákóczi Ferencz. T. K.