Századok – 1890

GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97 - THALY KÁLMÁN: Konstantinápolyi újabb kutatások a Rákóczi-emigratió koráról - II. közl. 102

118 KONSTANTINÁPOLYI ÚJABfl KUTATÁSOK. Art. IV. Magyar- s Erdélyország lakosai az Isten segedel­mével befejezendő felszabadítás után békés állapotban hagyatnak, fogságra semmiképen nem hurczoltatnak, vagyonuk birtokában meg nem háboríttatnak ; valamennyi ott élő keresztyén felekezet a maga vallása gyakorlatát szabadon követheti s más hit fölvé­telére nem kényszeríttetik, úgy, mint az e cs. birodalombeli keresztyén nemzetek. Templomaikat, még a német usurpatió ide­jében épülteket is, háboríttatlanúl bírhatják, úgy, mint most bír­ják, s a romlásnak indúltakat megépíthetik ; a török cs. kormány­zóktól, tisztektől, bíráktól stb. mindezekben semmi módon nem akadályoztatnak. Art. V. A föntnevezett fejedelem s utódai, valamint minden alattvalóik ígérik és kötelezik magokat, hogy az ottomán biroda­lom barátainak barátai, ellenségeinek ellenségei lesznek, megkü­lönböztetés nélkül, és a szükség úgy hozván magával, az erdélyiek határaikon belől vagy ezek szomszédságában húszezer, határai­kon kívül tízezer, — a magyarországiak pedig határaikon belől vagy ezek közelében százezer, s határaikon kívül harminczezer fölszerelt harczost állítanak saját költségükön a török császár­ság oltalmára. E seregek odaigyekezzenek, hogy téli szállásai­kat ellenség földén üthessék föl. Viszont, ha a szükség azt kívánja, hogy Magyar- és Erdélyországba török haderő küldes­sék : ezen országok lakói nyolczvanezer emberből álló ottomán hadsereget elegendő élelemmel eltartani vonakodás nélkül köte­leztetnek. Art. VI. A kik a nevezett fejedelem kiadandó manifestu­mának Magyarországba s Erdélybe eljutása és kihirdetése után az abban foglaltaknak engedelmeskedni elmulasztják s nyakasúl az ellenség pártjához ragaszkodnak tovább is : ha közűlök vala­kiket a török csapatok elfognak, az ilyenek semmi szín alatt el nem bocsáttatnak, hacsak irgalomból nem. És miután Magyar­ország s Erdély ősi szabadsága s kiváltságai a hajdani állapotba visszaállíttatnak : a török császárság által a lakosság azokban megtartatik és megoltalmaztatik. Ha azonban némely szabadság­háborítók s rendbontók ez állapotot felforgatni és azzal a jelen szerződés czikkeit megsérteni merészelnék : az illyenek sem az ottomán császárság, sem Magyarország és Erdély fejedelmei

Next

/
Oldalképek
Tartalom