Századok – 1889

Értekezések - Dr. SZABÓ KÁROLY: Báthori István erd. vajda és székely ispán bukása 1493-ban 701

'686 TÖRTÉNETI IRODALOM. Több forrás Magyarországot úgy jellemzi, liogy hajdan a rómaiak legelőji (pascua Romanorum) volt. Kik voltak ezen rómaiak ? s mit jelentenek a rómaiak legelőji ? kérdi Xenopol, s így felel magának a 473. lapon: Ezen »pastores Romanorum« csak oláhok lehettek, a kik leszállván hegyeikről, számtalan nyájaikat az avarok pusztáin legeltették a Duna-Tisza között, a magyar Mesopotamiában. így és innen támadt a »pascua Romanorum« elnevezés. Itt Xenopol nagyot síklik. Elfelejti, a mit előbb erősen állított, hogy a hegyeken menedéket keresett és ott összeszorult rumunok kifelé sem terjeszkedhetének, útjokat állván mindenütt a szlávok. Most meg leszállittatja a hegyekről az avarok pusztáira a Duna-Tisza közén. — Alkalmasint sem egyik sem másik nem történeti valóság. — De kissé ferdít is a források szavain és értelmén. Azok »rómaiak legelőiről« (pascuaRomanorum) beszélvén, csak Pannoniát értik, mely hajdan a római birodalomhoz tartozott volt, nem pedig a magyar Mesopotamiát, melyen mind végig barbárok uralkodtak. Azután a »rómaiakon« urakat vagy gazdákat értenek, kiknek nyájaik legeltek ott, nem pedig pásztorokat, kik őrizték a nyájakat. Xenopol Pannónia helyébe a Duna-Tisza közét, az urak vagy gazdák helyébe szegődött pásztorokat csúsztat. Az orosz Nestor 1100. tájban azt írta, hogy a szóban lévő országot előbb szlávok bírták, azután vlachok győzték le a szlávokat, végre a magyarok a vlachokat. íme, új bizonyítéka annak, hogy az oláhok megelőzték a magyarokat, úgymond Xenopol. Ámde ez az állítás, hogy a VIII. v. IX. században az oláhok legyőzték a szlávokat, annyira ellenkezik az ismert történetekkel, mint ellenkeznék az ismert földrajzzal az az állítás, hogy a Duna a Tiszába szakad. Akárhonnan vette is azt Nestor, annak semmi valósága nincsen. Miklosich, a híres szláv tudós, a kéziratok tanusága szerint, Nestornak eme helyét betoldottnak, azaz nem-eredetinek is tartja. Xenopol még is hozzá ragaszkodik, mert így okoskodik: Nestor előszámlálván a népeket, a vlachokat megkíílömbözteti a rómaiaktól, így : varegek, svédek, normannok, gótok, roszok, angolok, spanyolok (galitziani), oláhok (Volochi), rómaiak (Rimleni), németek (Nemtzi) stb. A volochi név csak az oláhokra alkalmazható : ezek tehát, Nestor tanúsága szerint is, megelőzték a magyarokat mind Erdély- mind Magyarországon. Eestor tanúsága a IX. és X. századokbeli történetekre nézve Erdély- és Magyarországon, ha eredetinek vesszük is az idézett helyet, csakugyan nem nyomhat semmit. Mégis tanúságos, épen Xenopol felvilágosításánál fogva. A népek előszámlását így közli a 477. lapon Xenopol: » Valachii (Volochi), JRomanii (Rímleni.