Századok – 1889

A Századok októberi a máramaros-nagybányai kirándúlásról szóló füzetének tartalma. - Máramarosmegye és az oláhság a XV. században. Írta dr. Csánky Dezső 27

ÉS A7. OLÁHSÁG A XV. SZÁZADBAN. 37 (Surban), Koszta, Sztán, Sztojka, Sándor (Sandrin) és más hasonló ') keresztnevek. E nevek közé keverednek aztán épugy a máramarosi mint az említett délvidéki oláhságnál a nyugotiasabb, katholikus, hogy úgy mondjuk magyarosabb keresztnevek: a Miklós, János, Benedek, Péter, Dénes, Mihály, Lukács, Szaniszló, Tamás, Lőrincz, Simon, Bálint sat., melyekből tehát, ha magánosan, testvért vagy más rokont jelző oláhos keresztnevek nélkül merülnek föl, egyedül bajos ugyan viselőjének származására következtetni, e megyében azonban legtöbbször szintén inkább oláh mint magyar2) eredetiteknek veendők, a mint azt nem egyszer bizonyítják az illetők szülőinek vagy maradékainak fenmaradt nevei. Ez állapotnak a helynevek csak részben felelnek meg. Mert az oláh birtoklás ama kiterjedéséhez képest feltűnően csekély az oláh és jóval általánosabb a magyar s még inkább a szláv helynevek használata. Eszaknyugot felől délkeletnek haladva szláv eredetűek vagy hangzásiiak a következő helynevek : Dolha, Kereczke, Kusnyicza, Zadnya, Bronka, Liszicza, Kelecsény, Bipinye, Kalocsa, Berezna, Herincse, Lipcse, Iza, Huszt, Baranya, Szeklencze, Talabor, Vájnák, Uglya, Darva, Visk, Técső, Taraczk, Irholcz, Kirva, Neresznicze, Kraszna, Szaploncza, Kabolapatak, Szlatina, Apsa, Bocskó, Rahó, Lonka, Hernécs, Sugatag, Szurdok, Konyha, Visó, Mojsze sat. Magyar hangzásunk : Ökörmező, Vízköz, Husztköz, Keselymező, Kövesliget, Urmező, Száldobos, Csomafalva, Remete, Bedőháza, Bélavár, Kökényes, Körtvélyes, Hosszúmező, Szarvaszó, Sziget, Fejéregyháza, Veresmart, Farkasrév, Fejérfalva, Nyíres, J) Gerke, Susman (Sisman), Sztojáii, Musina, Olesul, Maro, Sztroja, Dusa (Duska), Bakócz, Járul (Jarol), Vlajkol (Vlajk), Kendris, Balol, Balos, Bazarab, Kragol, Jaroszlav sat. (Orsz. Levéltár.Dl. 29498. 29495. 29465.29467.29817.29841.29478.29497. 29480. 29483. 29484. 29793. 30814. 29500.) a hunyadmegyeiekre nézve ; Pesty, Szörénymegye tört. III. köt. főleg a 9—70. lapokon és a Szörénym. oláh kerületekről szóló értekezésében az Akad. Értekezések közt. (1876.) 2) Magyarokúi vehetők: a Besenyődiek, Bekényiek, Forintverő János, Korpádiak, rozsályi Kunok, tán a Husztiak és huszti Nagyok, Pestyéniek, Pozsogaiak. Ezek azonban kevés kivétellel beszármazottak; vagy a esebi Pogányok, kik a XV. századnak csupán utolsó tizedében (1495.) kapják az oláh eredetű, kihalt Urmezei család birtokait. (L. az előadói jelentést.)