Századok – 1889

A Századok októberi a máramaros-nagybányai kirándúlásról szóló füzetének tartalma. - Máramarosmegye és az oláhság a XV. században. Írta dr. Csánky Dezső 27

38 MÁUAMAROSMEGYE Patak, Rónaszék, Disznópatak, Kökemező, Sajó, Monyorós. Som­fáivá (Somosfalva) stb.') Oláhos avagy vegyes hangzásúak szláv és magyar kevere­déssel : Polyána, Szelistve, Nyágova, Leordina, Rozávlya, Pet­rova (?), Karajnokfalva, Dulfalva, Sándorfalu, Kricsfalu (?), Karácsonyfalu, Bárdfalu, Váncsfalu, Deszefalva, Budfalu, Szirp­falu, Kalinfalu, Yáncsfalva. Nánfalva, Dragomérfalva sat. A középkori Máramarosból előttem ismeretes helység­neveknek tehát több mint fele szláv vagy szlávos hangzású, több mint 1 4-ede magyar, és csak a maradék oláhos, de ezen is rend­szerint megérzik a szláv vagy magyar hatás, a tőben vagy a képzésben. Ez ellenmondás méltán kelti föl figyelmünket, de egyszers­mind óvatosságunkat is. Tudjuk, mily sok szláv eredetű, hangzásit helynév van hazánkban, oly helyen, hol ma, sőt még a magyar középkorban sem merészelünk szláv lakosságot keresni. Viszont az is ismere­tes tény, hogy a helyneveknél gyakorta számolnunk kell — főleg a kései középkorban — a diplomatikai nyelv amaz általános szokásával, hogy mialatt csökönyösen ragaszkodik a latin formu­lárék megcsontosodott kitételeihez, szívesen használja — a hol csak teheti — a helységnevek magyaros alakjait, fordítását. E tekintetben különösen Szlavóniában, a középkori Magyaror­szág száva-drávaközi megyéiben 2 ) és másutt a több nyelvű peri­férián tehetünk bőséges tanulmányokat. Bizonyára elhibázott vagy elhamarkodott igyekezet lenne, ily magyar helynevekből azonnal magyar lakosságra következtetnünk. 3 ) Kétségtelen azonban, hogy az ily középkori helyneveknél s főleg a szláv szár­mazásúaknái az illető helység eredetére, magyar helyneveknél pedig ezenkívül főleg a birtokos vagy földesúr magyarságára vonhatunk valószínű következtetéseket. A szláv helyneveket a szlávság a letelepedéskor adja, a földesúr s a diplomatika készen találja, elfogadja vagy lefordítja; a magyar helyneveket azonban a népen kívül a földesúr vagy a diplomatikai nyelv is adhatja és használatuk szintén állandósűlhat idegen lakosság mellett is. ]) Nem sorolom itt elö a határjárások alkalmával vagy a havasok elnevezésénél fölmerülcí magyar vagy magyaros dülö- vagy más helyneve ket. Csak megjegyzem, hogy a már hivatkozott, oklevelekben itt-ott e nemű példák is gyakoriak az egész megye területén. 2) Verőcze, Valkó, Szerém, Pozsega. a) Példát a mai időből is lehet felhozni, természetesen inás viszo­nyok között. Ilyenek pl. a főváros körül fekvő : Budaörs, Budakeszi, Hideg­kút, Szentendre, Soroksár sat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom