Századok – 1889
Bizottsági jelentések: - A huszti bizottság jelentése. Írta dr. Szádeczky Lajos 108
116 BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. '116 (Teleki-czímer) és úr feleinek vigasztalásaikra.« Köpeczi Jánosé szintén Kendi-Lónán 1739. decz. 13-án ; Verestói Györgyé u. ott. 3. Martonffi György püspök felett Antalfi János kanonok 1721. nov. 9. tartott beszéde. 4. Vargyasi id. b. Dániel István udvarhelyi fökirálybiró felett Borosnyai Lukács Simeon a veszszősi udvarháznál 1774. jun. 29-én tartott beszéde s u. ott a Kis Gergelyé. Ebben sok históriai emlékezés olvasható. Továbbá Deáki Filep Pálé. 5. Vay Judith, Vass Dánielné felett a serkei udvarházban, Zádorházi Bet es Jósefé 17 70. febr. 23-án ; Szathmári Paxi Ábrahámé u. ott. 6. Lázár Anna borosjenői Korda Lászlóné felett a kenteikei háznál 1735. sz. Jakab li. 17. Vásárhelyi András szászvárosi pap által tartott beszéd. Továbbá Szegedi Sámuel, Vitéz György, Kun Erzsébet és Földváry Perencz felett tartott halotti beszédek. Az egyházi levéltárban végűi érdekes kis gyűjteményt képez az a hat drb. okirat, melyek mindegyike Lipcse és Herincse falvakban a huszti egyház által máig is birt birtokra vonatkozik. 1. Az első levél ezek között egy a leleszi convent által kiadott beigtatásról szóló levél 1479-ből, melyben ez átírja Mátyás király beigtatási rendeletét (1479. f. 3. pr. p. f. b. Urbani pp.) Péter huszti plébánus és a huszti szt. Erzsébet egyház részére, a kik is Huszt városában lakó Margit asszony, n. János vicarius a László fia özvegyének összes birtokaiba, úgy fiának Pálnak, továbbá Erzsébet asszonynak és leányainak Katalin és Apollóniának Herencse nevű birtokába »Maromaros« megyében, valamint n. Urmezei János fia, Péter és fivére Lázár jobbágytelkeibe Lipcse faluban beigtattattak. A beigtatásra kir. emberül meg kellett hívni Kricsfalvai Andrást, Dolhai Györgyöt, Zarvazói Gerhes Simont, vagy távoliétökben Theghzes Sandrinust,. A beigtatás megtörténtéről ad számot aztán a leleszi convent emez oklevele. Nevezetes ebben a dologban az, hogy a kath. egyháznak ez a birtoka, később, midőn a husztiak a reformatio híveivé lettek, a ref. egyház birtokába ment át, s ebben az erdélyi fejedelmek által nemcsak megerősíttetnek, hanem a XVII. sz. folyamán adómentességgel is elláttatnak. 2. A második erre vonatkozó oklevél Betlden Gábor fejedelemnek 1616. febr. 4-én Gy.-Pejérvárt kelt privilégiuma, a mely szerint »Herinchét és Lipcse nevű falukbeli portiókat a huszti predikátorságlioz bírván, noha annakelőtte való időkben rovás alatt voltanak volna, de mostani huszti prédikátor Ováry György törekedéseire megengedték volt aűaját.« Minthogy pedig Máramaros vármegye ennek daczára megrótta és adózásra kényszerítette, a huszti ecclesia folyamodott a fejedelemhez, a ki »predecessori annuentiáját helybenhagyván, megengedte, hogy a rovástól immunisok legyenek és ne adózzanak, meghagyván Máramaros vármegyének, hogy őket adózásra ne kényszerítse.« ') Új világot vet ez egyházi birtok adományozására : 3. I. Bákóczy György fejedelem, Ónód várában 1664. decz. 29-én kelt és Máramaros vármegyéhez intézett levele, melyben utalás van arra, hogy kitől kapták eme birtokokat. A fejedelemnek Máramaros megyéhez intézett eme oklevelében ez áll többek közt: »Becsületes tudós Sellyei István uram huszti ecclesiának lelkipásztora adja értésünkre, alázatosan jelentvén, Egykorú másolat. Megvnn az egyházi jegyzőkönyvben is.
