Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A huszti bizottság jelentése. Írta dr. Szádeczky Lajos 108

BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. '113 A toronyból szép kilátás nyílik a városra, szépen látszik többek közt a vár alatti curia, a melyben most a járásbíróság van elhelyezve. A sekrestyében több érdekes régi pecsét is őriztetik. A legrégibb 1. Huszt város pecsétje a XVI. század közepe tájáról, a melynek pecsétnyomójába a város czímere van bevésve, mely egy magyar lovast ábrázol, fején tollas magyar kalpaggal, kezében lobogós kopjával ; a czímer előtt H. utána V. P. hetük. A pecsétnyomó fogantyújának alsó részén eme körirat betűzhető ki: Scissit cueius (-cuius) nomen est Petrus Nageiri (— Nagycsüri.) 2. A márainarosi egyházmegye pecsétje. A pecsétnyomó talpán eme körirat: »S.igillum eclesiac Maramarosiensis* s a belső körben : Esto fidelis usque ad mortem dabo tibi coronam vitae. A pecsét talpának külső körirata : Verbum Domini manet in aeternum. Ez is a XVII. század végéről, vagy a XVIII. sz. elejéről való. 3. Az ugocsai egyházmegye pecsétje. Felirata: Sigillum v. tract. Ugocsa. a. 1725. * A felíráson belül Noé olajágat tartó galambja. 4. „Huszt várossá nemesség pecsétje 1844." közepén Huszt város czímerével. 5. A forradalomból felmaradt „105-ik honvéd zászlóalj pecsétje" ; közepén a magyar czímer korona nélkül. A ref. egyház könyvtárában a legérdekesebb kézírat » Liber ecclesiarum Maramarusiensium inceplus a. d. nri. Jesu XPI. 1624.« E legnagyobb részt magyar szövegű kézirat az egyházmegyei jegyzőkönyvek s az egyházat illető privilégiumok másolatait tartalmazza. A legrégibb okmány Róbert Károly királynak 1329. 6-to cal. Maji kiadott rendelete, melyben a huszti »hospesek« tizedét az ottani parochusnak rendeli. Ez az oklevél »hospes nostri«-nak nevezi a huszti lakosokat, a miből látszik, hogy német telepesek voltak. Megerősítette ez oklevelet Zsigmond is 1425-ben. Nevezetesek Bethlen Gábornak és Istvánnak levelei, köztök a Huszt városi tanuló ifjak számára ösztöndijakról adott levelek s több a máramarosi egyházmegye nevezetesebb ecclesiáira, Husztra, Szigetre, Técsőre, Remetére vonatkozó egyházi dijlevelek a papok és tanítók fizetéséről; továbbá az egyházmegyében lakó ref. papok rendtartásai; köztük 1624-ből egy magyarul írott, terjedelmes, mivelődéstörténelmileg is igen érdekes rendtartás, legkivált a szigeti papot illetőleg. Nevezetesek az egyházmegyei gyűléseknek jegyzőkönyvei, hozott végzései, pl. házassági ügyekben. Tanulságosak a huszti iskolára vonatkozó feljegyzések, igya » Proventus scholarchne Hustiensis 1605«-bői. Megjegyzendő, hogy a pap és iskola fizetéséhez úgy a városi nemesség, polgárság, valamint a várúr is hozzájárúlt, részint készpénzben, részint termesztményekben, egészen a szatmári békéig. A tanúlók számára tett alapítványokról érdekesen emlékezik a »Proventus studio-SZÁZADOK. 1889. VIII. FÜZET. 8