Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A huszti bizottság jelentése. Írta dr. Szádeczky Lajos 108

114 BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. '114 sorúm Hustensium e bonis ill'"' dni gubernátorig dni Stephanus Bethlen,« mely szerint a kormányzó évenként négy nagyobb diák­nak adott egyenként 12 forintot, 24 mérő búzát, 6 bárányt, egy hízott disznót. Ebben vannak továbbá lemásolva a huszti várka­pitányoknak és porkoláboknak az ecclesia ügyében írt levelei, viszont az egyháznak ezekre adott válaszai, többnyire az egyház jövedelme ügyében. 1616-ból egy érdekes szabályrendelet a temet­kezés rendjéről szól, a melyben többek közt ez áll: » TJj temetőt építetvén valaki a templomban temetkezik, 16 forinttal tartozik, ha az czinteremben 6 frttal, az templom, parochia, schola szükségére.« Említést érdemel 1618-ból az úgy látszik ekkor szervezett remetei ref. egyház papjának és mesterének háztelek és fizetés rendelést tartalmazó díjlevele, Budai István esperességében. Ilyen fel­jegyzések olvashatók tovább is, főkép az egyházmegyei gyűlések­ről vezetett jegyzőkönyvek egész a múlt századon keresztül. A könyvtár második érdekes kézirata az »Album Eccl. Reform. Tlusztiensis« czímű 1771-ben kezdett s az ecclesia gyűlé­seit s egyébb dolgait tartalmazó könyv, 1801-ig folytatva, — az ujabb statútumokkal, egyház-rendtartási, vagyonkezelési, építési s ilyes ügyek följegyzéseivel. A további rész az 1801.—1829-iki matriculákat tartalmazza. Az egyház könyvtárában őriztetnek a régi huszti nemesi község iratai is, mert az körülbelül egy volt Huszton a ref. eccle­siával. Ezek közt legbecsesebb a huszti nemesség jegyzőkönyve, a mely a XVII. század közepétől egész a jelen század elejéig tartalmaz becses történelmi feljegyzéseket, pl. a huszti nemesség hadi szervezetéről, a vezéreknek adott utasításokról, az 1710-iki pestisről stb. A jegyzőkönyv czíme: „Protocollum Dominorum Nobilium Husztensium, ex antiquis suis rude­ribus renovatum ac noviter descriptum ex suo vero originali pariatum per me M. B. J. A. 1708." Az első feljegyzés benne »Instructio Pro Hominis Ductoribus Nobilium Oppidi Huszt, cui Instruction! debent secundum fidem suam sese accomo­dare.« 24 pontba foglalva, 1659. junius 10-éről keltezve, aláirva Francis­cus Rédey. Aztán következnek az 1656 óta huszti fö- és alhadnagyoknak megvá­lasztott férfiak nevei. Ott van a huszti fővezérnek (supremi ductoris et vice­ductoris) és alvezérnek eskümintája magyarúl. 1668-ban az elöljárók egy rendeletet adnak ki a káromkodók, tolva­jok és orvok ellen 29 pontban ; tizedek szerinti névaláírással. Ezen consti­tutiót a város közgyűlése helybenhagyta és megerősítette. 1669-ben az határoztatott, hogy a hadnagyságot a megválasztott nemes tartozik elfogadni, vagy maga helyett mást állítani, avagy a terhet 12 frttal megváltani. Ez életbe is lépett. — 1698. február 16-án már az mon­datott ki, hogy a hadnagyságot senki sem kerülhe'i el a 12 frt, letétele által, hanem szolgálni tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom