Századok – 1889

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Rodostó és a bujdosók sírjai - I. közl. 457

RODOSTÓ ÉS A BUJDOSÓK SÍRJAI. 409 Magok a házak keleti szokás szerint kőből s fából építvék, (úgynevezett »Riegelwandbau«), kissé kiljebb álló emeleteik alján és fönt az ereszek alatt csipkézett téglapárkányzatokkal s itt-ott kiugró zárt erkélyekkel, mint a tenger felől. A tetőzet a keleten - és Olasz-, Spanyolországban is — máig dívó kupás-cserépből áll. Ilyen a még restaurálatlan házak külseje. Melyeket gondosan megszemlélvén, végigmentünk az utczán, le a tengerig. Ennek közvetlen partján néhány öl széles - - út gyanánt szolgáló — szegélyzet vonúl el, melyből három-négy ölnyi magaslat emelkedik lejtősen. E magaslatra épült a legvégső ház, s erre nyilt valaha (ma elfalazva, részben be is építve) a fejedelmi palotasor főkapuzata, melyen Rákóczi harmincz főből álló janicsár díszőrsége állott őrt, agája alatt. E kapunál pergették a szokásos dobjeleket, melyekről Mikes többször ír. Tehát a főbejárat a tenger felől volt. Ugyancsak e partmenti magaslat lejtőjét az utcza végénél Rákóczi, — hogy díszesebb legyen, — terrasse-oltatta. E faragott gránitkövekből rakott terrasse még ma is áll, talán az egyetlen Rodostón. Munkája olasz kezekre vall. A hajdani kurucz bujdosók erről a terrasse-ról jártak le sétálni a tengerpartra; mi is ott menénk le alkonyatkor a »madzsar cseszmé«-hez. De most föl a legvégső házba sieténk, melyben — mint kalaúzunk mondá — a fejedelem ebédlő-terme van. A most a ház egyedüli bejáratáúl szolgáló oldal- vagyis utczai kapu már magában is felkölté érdekeltségünket, s nyilván Rákóczira emlékeztetett: mert, itt a távol keleten — kivált akkor még — szokatlan franczia bárok- stylban épült.1

) A szabatos asztalosmunkával készült, pálczatagos, rovátkos kapukeretet finom ízléssel gyöngén meghajtott fapárkányzat s ezt díszes faragású barok-fölzet (portálé) koronázza, a két szélén az ismeretes csigahajlatokkal. E portálé közepén látható a czímertartó pajzs tömbje, melyen a Rákócziak sasának helye, nyoma még kivehető némileg. (A czímer vagy fafaragvány volt, vagy öntött bronz, —• nem tudni; ha bronz : akkor ezt már lelopták, mindazáltal a szárnyas sas alakjának nyoma a fába bepréselődvén, megmaradt.) Hogy *) Rákóczi udvarnépe között — mint Mikes írja — franczia, olasz s más sok mindenféle nemzet volt, és pedig nemcsak szolgák, hanem udvari mesteremberek is.