Századok – 1889

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Rodostó és a bujdosók sírjai - I. közl. 457

482 THAIiY KÁf.MÁN". ez a különben is kemény fából faragott portálé és kapukeret ily épen áll: a fölötte egy méternyire kiszögellő, kupás-cseréppel födött, csínos alakú védő-ernyőnek köszönhető, mely arra szolgált, hogy a fejedelem, ha ezen a kapun kíván vala kilépni: esős időben is szárazon ülhessen hintajába. Egyébiránt ezen ernyő már oly rozzant állapotban van, hogy a leszakadástól egy, a portálé alsó párkányához szegezett dúczczal kellett megtámogatni. - - A kapu mellett balra nyílik a falban a kapus kis ablaka. A portálé, valamint a kapukeret és maga a — bár egyszerű, de szép szabályos betétes mívű, kettős szárnyú — kapu, ma már csaknem barnába átmenő sötétvörös színre volt festve. A kapuszárnyakon az egykori díszes bronzkilincset jelenleg már csak egyszerű vaskarika pótolja, és a szárnyak alja romladozott, toldozott. A ház földszinti lakrészeit — állítólag már 80 év óta — egy Monolaki nevű, sok tagból álló, szegény örmény földmíves család lakja; melynek tagjai a Rodostóban mindenkitől jól ismert, előkelő, gazdag Aslan-család fiatal sarjától kalaúzolt társaságunkat kitelhető előzékenységgel fogadták. Mikor megtudták, hogy magyarok vagyunk, örvendeni látszottak, — olyan élénk itt még a legegyszerűbb embereknél is Rákóczi és a vele itt lakott magyarok emlékezete. Lakóházuk egykori nevezetességét is jól tudták és dicsekedtek vele. Bevezettek a tenger felé nyíló földszinti két lakószobájukba, melyek alacsonyak, — hajdan is csak a cselédség lakosztályaiúl szolgálván. Falai most csupán meszeltek, s minden díszt nélkülöznek; czifrán voltak ezek is azelőtt kifestve, — úgymond az örmény asszony, — de hát mi szegény emberek vagyunk, nekünk így is jó. Valóban, a bútorzat kopott és szegényes volt, de minden tiszta. Az előcsarnokból fölmenénk az emeletre, szűk falépcsőzeten, mely nyilván a szakácsoké, étekfogóké, szóval a szolgaszemélyzetélehetett: mert a fejedelem és vendégei az egybeépített szomszédház emeletéről jártanak az ebédlő-terembe. Ennek ajtaja még a régi, csak egy szárnyra nyíló, s — mint keleten — nem magas ; nyilása fönt ívezetes, mely ívezet fölött kívül a falon hamvas festékkel festett franczia barok-stylú, kagylós hajlású portálékítmény, fresco látható. (Ugyanezt a portál-díszt láttuk a fejedelem többi házainak ajtai fölött is. Olyszerű, mint nálunk