Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A sárköz-újlaki bizottság jelentése. Írta dr. Fejérpataky László 117

BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. '125 De kiemelendőnek véli az iktári Bethlennek XYII. századi vagyoni viszonyaira vonatkozó iratokat, továbbá Bethlen Istvánnak 1635. és 1646. évi végrendeleteit, mely utóbbiban a szentírás új kiadásáról is megemlékezik, melynek nyomtatási költségeire 500 aranyat hágy. Tudományszeretetét tanúsítja, hogy bőkezűen emlékszik meg az ecsedi, s ennek megszüntetése esetében a fejérvári és kolozsvári főiskolákról; sőt későbbi keletű végrendeletében a huszthi. hosszúmezői és szigeti iskolákról sem feledkezik meg. A XVII. századi akták közt felemlítendők az 1615., 1637. és 1660. évi erdélyi országgyűlési articulusok (fasc. 14. nr. 1364, fasc. 57. nr. 5289 és fasc. 19. nr. 1873.), melyek hihetőleg a Zólyomi-Bethlen iratokkal kerültek a levéltárba. Mária Terézia korának történetirója bő anyagot fog lelni br. Vécsey István-nak, a hétéves háború ünnepelt tábornokának hátrahagyott irományaiban, melyeket a család külön, mint nem a törzslevéltárhoz tartozókat, nagy kegyelettel őriz. Gondosan összegyűjtött levelezések, számadások és naplók ezek, melyek a királynő ellen indított hadjáratok egyes mozzanataira élénk világot vetnek. Végűi meg kell emlékeznem azon nagyszámú leszármazási táblákról, melyek egyes családok nemzedékeit a legrégibb kortól egész addig az időig tüntetik föl, mikor azok a Vécseyekkel beházasodás utján — jobbára a XVII—XVIII. században — rokoni kötelékbe jutnak. E családok: Bajomi, osgyáni Bakos, nagymihályi Bánffy, Barkóczy,bethleni és iktári Bethlen, Bocskay, hajmai Bor, mihályi Csák, Csapi, Daróczy, Derencsényi, Feledi, Golopi, Kornis, bedeghi Xyáry, Parlagi, Pászthói, Pászthori, Perényi, gersei Pethő, Ráskai, Beszegei, Sennyei, csernavodai Surányi, Szécliy, Szelényi, Szerdahelyi, Szürthei, Tegzes, albisi Zólyomi, Zsoldos. Ezen leszármazási táblázatokat, némelyiket több példányban, a törzslevéltártól elkülönítve őrzik. A levéltári adatok alapján egy kézirati családtörténet is van a család birtokában, mely — miként erről alkalmunk nyilt meggyőződni — teljesen megbizkató és szigorúan az oklevelek adataiból merített mű. Ennyi £IZJ cl mit a br. Vécsey-család levéltárából jelenthetek. Ha az újabb kor fontosabb iratok, politikai tartalmú levelezések stb. által nincs is képviselve, mindenesetre gazdag az aratás a levéltári anyag első két századában. Harminczöt teljes oklevél-másolat, nagyszámú kivonat s legalább némi tájékozás egy eddigelé ismeretlennek tartott levéltárban, ennyi az, a miről mint tényleges eredményről a bizottság beszámolhat. Hogy ennyit is oly rövid idő alatt elérhetett, ezért a köszönet, az elis-